Miért nevelnek olyan sok hazugságot a gyerekek fejébe?
A világ nem olyan szép és jó, mint ahogyan az a mesékből kiderül. Gondolok itt a télapóra, aki ajándékot hoz karácsonykor az Északi-sarkról...vagy a jótündérre, aki megsegít a bajban...de sorolhatnám itt az össze mesét teli boszorkányokkal, szellemekkel, varázslattal, csodákkal.
Nem értem. Ezek nem igazak. Akkor miért kell belenevelni a gyerekek képzeletébe mindezt? Miért csapjuk be őket? Hiszen a világ igazságtalan, nagyon is! A jó nem nyeri el jutalmát, sokszor a gonosz győz, jut hatalomhoz, él boldogan :( Nincsen szőke herceg fehér lovon, nincsenek igazi hősök, akik megvédenének, de még az igaz szerelemre is ritkán találunk rá.
És mindezt tudjuk, de ők nem :( Ezáltal csalódások fogják őket érni, és fájdalmas lesz a felnőtté válás! Miért nem a való élethez neveljük őket? Jobb illúziókban élni? Vagy az élet túl monoton, unalmas, keserű és igazságtalan? Legalább ezekkel a gyerekkori mesékkel adjunk egy kis hitet, reményt?! Én nem tudom...és félek, mit fogok majd mondani a saját gyerekeimnek a mesékről...
Azért mert amíg gyerek addig legyen boldog.Ne kelljen már a gyerekekre is rázúdítani ezt a romlott ,szennyezett való világot , ahol folyik a vér , háborúk vannak meg egyebek.A felnőtteknek sem könnyű.
A gyerekkorában had higgye azt hogy minden szép és jó.
Én már gondolkodtam ezen korábban és arra jutottam hogy ezek a hazugságok nagyon fontosak a személyiségfejlődésben. Leírom miért.
A gyerekek elhiszik pl. hogy a jó mindig győz és a rossz mindig elnyeri méltó büntetését. Ez azért fontos mert egy gyerekből többek közt ennek hatására lesz rendes, becsületes ember, így lehet az értékrendjét pozitív irányba építeni.
A mindenféle fantáziaszülte teremtmények és világok pedig szerintem azért kellenek mert a gyerek fantáziájára hatnak, fejlesztik azt. (Fantáziára pedig felnőttként is szükség van az élet minden területén)
"Vagy az élet túl monoton, unalmas, keserű és igazságtalan? Legalább ezekkel a gyerekkori mesékkel adjunk egy kis hitet, reményt?!"
Valahogy úgy. Afféle iránymutatás arra vonatkozóan hogy milyen világot is kell(ene) építeni. Ezért hatnak ezek a mesék nemcsak a gyerekek értékrendjére, szellemi fejlődésére hanem a lelkükre is. Motivációt ad nekik hogy a későbbiekben amikor rájönnek milyen is a nagybetűs élet törekedjenek ennek az igazságos, becsületes világnak a megvalósítására.
Álomvilágban nőnek fel de ez (is) kell ahhoz hogy később az embertelen világban emberek tudjanak maradni.
A kérdésed több részből áll. Kezdjük a Télapóval.
A gyereknek kell a varázslat. Az Ő fantáziája még határtalan, ahhoz, hogy mindent megkapjon az emberré váláshoz, táplálni kell azt.
Egy egészséges lelkű gyereket nem ér traumaként, amikor megtudja, hogy a szülei pottyantják az ajándékot a csizmájába, jellemzőbb, hogy még akkor is részt vesznek a játékban, ha már tudják az igazat.
Az enyémek negyedikesek voltak, amikor kezdett gyanús lenni a dolog, hogy talán már nem hisznek a Télapóban. Néhány keresztkérdés után kiderült, hogy már egy éve tudják az igazat. Kérdeztem, miért nem mondták el? Tudod mit válaszoltak? Nem akartak csalódást okozni, és nem akarták, hogy vége legyen a "játéknak".
De a felnőtteknek is szüksége van a képzelet világára. Ezért olvasunk regényeket, verseket, ezért nézünk filmeket. Mert azokban az órákban elhisszük, hogy ez az igazság.
A világ pedig nem mindig igazságtalan. És létezik a szőke herceg is. Persze nem fehér lovon érkezik, hanem esetleg Renault-on, és az évek alatt picit talán viharvertebb lesz, de azért Ő marad a szőke herceg. És a jó is győz, nem is ritkán. Lehet, hogy nem azonnal, lehet, hogy máshol kapsz jutalmat a tetteidért, de semmi sem marad viszonzatlan.
Ez az egész felfogás kérdése. Ha szépnek látod a világot, megtalálod az emberekben a jót, akkor nyugodt szívvel mesélsz majd a gyerekeidnek, mert számodra is igazak lesznek a mesék.
Mert értékrendre neveljük őket, hogy aztán ezt összehasonlítva később a való világban, megláthassa a jó és rossz közti különbséget.
Bár logikus amit mondasz, hogy "rossz a világ", fel kell készíteni rá. Ennek ellenére az ellenkezője igaz, akinek kiegyensúlyozott gyerekkora volt, később felnőttként is jobban kezelni a problémákat. Ezért bukik meg ez a gondolkodás, hogy "edzeni" kell a lelküket. Mert nem edzés, hanem torzulás megy végbe bennük. Ilyenkor még nagyon fogékonyak mindenre, jó példára, rossz példára egyaránt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!