Még nem nyitottuk meg a start számlát 3 hós fiunknak, nekem külföldi munkaviszonyom van, párom munkanélküli, mi akkor a menete?

Nincs munkaviszonyhoz kötve, alanyi jogon minden állampolgárnak, vagyis kisbabának jár! A babakötvényre gondolsz ugye?

Ezzel kapcs ezt tudom mondani:

Fiatalok életkezdési támogatása

(Babakötvény)

2006. január 1-jétől a Magyar Köztársaság

valamennyi újszülött polgára számára

támogatást nyújt, amely arra szolgál, hogy

a nagykorúság kezdetén, vagyis a 18.

életév betöltése után könnyebb legyen a

fiatalok életkezdése, továbbtanulás,

pályaválasztás, otthonteremtés vagy

családalapítás esetén.

Ki jogosult a babakötvényre?

A babakötvényre minden 2005. december

31. után született, magyar állampolgárságú

és magyarországi lakóhellyel rendelkező

gyermek jogosult, amely alapján

meghatározott összegű állami támogatást

kap.

Amennyiben a gyermek anyakönyvezése a

születését követő egy éven túl történik -

feltéve, hogy a Magyar Köztársaság

területén lakóhellyel rendelkezik és

születésének évében egyébként az első

utalási összegre jogosult -, a kincstár az

alap támogatást a gyermek születési

évének megfelelő összeggel utólag veszi

nyilvántartásba.

A gyermek nevére szóló befektetési

számlán elhelyezett induló összeg az évek

során a szülők az állam által támogatott

megtakarításaival egészülhet ki.

Milyen mértékű az állami támogatás?

A támogatásra jogosító babakötvény

összege 2009-ben született gyermekek

esetén gyermekenként 42.500,- Ft. Ezen

felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

családok gyermekei, valamint az átmeneti

és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és

14. életévük betöltésekor további 44.600,--

44.600,- Ft-ra, jogosultak.

Hogyan igényelhető a babakötvény?

A Kincstár a születés hónapját követő 10

munkanapon belül hivatalból értesül a

gyermek születéséről, majd ezt követően 8

munkanapon belül a gyermek nevére

kincstári számlát nyit, amelyen a

gyermeknek járó állami támogatásokat és

azok kamatait nyilvántartja. A kincstári

számla megnyitásáról a Kincstár a

szülőknek levelet küld.

A szülő Start-számlát nyithat a gyermek

nevére valamely banknál vagy befektetési

szolgáltatónál.

A Start-számla megnyitásához a szülőnek

igazolnia kell, hogy

- a családi pótlékot a nevére folyósítják,

továbbá

- be kell mutatnia a gyermek születési

anyakönyvi kivonatát és

- a gyermek adóigazolványát, illetve

- engedélyt kell adni a számlavezető

pénzintézetnek arra, hogy a gyermek

adatait a Start-számlával kapcsolatos

ügyintézéshez nyilvántartsa.

(Az adóigazolványt az APEH állítja ki és

megküldi a szülőnek)

Megnyitható-e a Start-számla az

adóigazolvány kiváltása nélkül is?

A Start-számla a gyermek adóigazolványának

kiváltása nélkül is megnyitható, ha a szülő

felhatalmazást ad, hogy a gyermek

adóazonosító jelét a Kincstár megküldje a

számlavezetőnek.

A számlanyitásról a bank vagy befektetési

szolgáltató értesíti a Kincstárat, amely ez

alapján a szülő által nyitott Start-számlára

utalja az állami támogatást.

Meddig lehet a Start-számlát megnyitni?

A Start-számlát nemcsak közvetlenül a

gyermek születése után, hanem bármikor

később is meg lehet nyitni. Ebben az esetben a

saját számla létrehozásáig a gyermeknek járó

állami támogatás a kincstári számlán marad, és

a Kincstár évente az ötéves állampapír

hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá

a számlán levő összeg után. Ha a szülő végül

megnyitja a Start-számlát, a Magyar

Államkincstár az addig a kincstári számlán

összegyűlt összeget átutalja.

2008. január 1-től a Kincstár is vezethet

Start-számlát. A kincstárnál nyitható Start-

számla vezetés előnyei:

- azok számára is biztosítva van a

lehetőség Start-számla nyitására, akik

nem akarják elvinni gyermekük

számláját a Kincstárból, miközben

befizetéseikkel szeretnék a számlán lévő

összeget gyarapítani

- azok részére, akik csak a nem

magánszemélyek által nyújtott

támogatást vennék igénybe, szintén

előnyös lehet egy kevés ügyintézéssel

járó hosszú távú befektetés

- az ügyintézés menetét megkönnyíti,

hogy a gyermekek adatai a Kincstárban

rendelkezésre állnak

- a Kincstárnál vezetett Start-számla

kamatelérési lehetősége nem lesz

kedvezőtlenebb

más számlavezetőtől

- további előny, hogy az ötéves

állampapírok hozamát jóváíró Kincstár

így frissítheti a versenyt a néhol igen

alacsony babakötvény kamatot biztosító

pénzügyi szolgáltatók között.

Hogyan gyarapítható az állami

támogatás?

A Start-számlán lévő összeg gyarapítására

minden évben be lehet fizetni

meghatározott összeget, amely után

további állami támogatás jár. Befizető lehet

a szülő vagy bármely magánszemély.

Befizetéseik együttes összege legfeljebb

évenként 120.000,- Ft lehet.

A magánszemélyek befizetései után járó

állami támogatás mértéke:

• általános esetben a befizetett összeg

10 %-a, de legfeljebb évi 6.000,- Ft;

• a rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményre jogosult családok

gyermekei esetében a támogatás a

gyermek számlájára befizetett összeg

20%-a, évente legfeljebb 12.000,- Ft;

• Start-számla átmeneti vagy tartós

nevelésbe vett gyermekek részére is

nyitható. Ők az évi 12.000,- Ft állami

támogatást akkor is megkapják, ha

nincs, aki befizessen a számlájukra.

A Start-számlára a települési

önkormányzatok is befizethetnek,

befizetéseik után azonban állami támogatás

nem jár.

Mikor használható fel a babakötvény?

A gyermek számláján elhelyezett összegek

- állami támogatás, szülői megtakarítások -

illetve ezek hozama legkorábban a

gyermek 18. életévének betöltését

követően vehetők fel.

2009. január

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

Ügyfélszolgálat

Budapest, Akadémia u. 3.

telefon: (06-1)-331-1394

www.szmm.gov.hu

Szociális és Munkaügyi

Minisztérium

Fiatalok Életkezdési

Támogatása

/ BABAKÖTVÉNY /

2005. évi CLXXIV. törvény

ALANYI JOGON JÁR A CSP MINDEN ÁLLAMPOLGÁRNAK!!!! Vagyis gyerkőcnek.

Tök mindegy hogy munkanélküli vagy sem.

De ha mégsem hinnél nekem akkor ezt is felteszem:

Családi pótlék

Családi pótlékra jogosult:

- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt

élő házastárs,

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt

gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló

eljárás már folyamatban van (továbbiakban együtt

szülő)

- a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám,

- a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali

engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját

háztartásában nevelt gyermek után

- az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal

ideiglenes hatállyal elhelyezte,

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a

vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a

javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási

intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt

álló gyermek (személy) után

- a szociális intézmény vezetője az intézményben

elhelyezett gyermek (személy) után.

- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását

engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve,

ha tanköteles, vagy ha nem tanköteles korú, de

közoktatási intézményben folytat tanulmányokat

Ki után folyósítható a családi pótlék?

- a még nem tanköteles,

- a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

- az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai

(közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató

gyermek után annak a tanévnek a végéig,

amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

Saját jogon ki jogosult a családi pótlékra:

- a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve

súlyosan fogyatékos személy,

- az a közoktatási intézményben tanulmányokat

folytató nagykorú,

- akinek mindkét szülője elhunyt

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon,

nőtlen, elvált vagy házastársától különélő

szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt

szűnt meg.

- a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását

engedélyező határozatban megjelölt személy, ha

nem tanköteles korú, de közoktatási intézményben

folytat tanulmányokat, feltéve, hogy a családi

pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került

folyósításra.

- aki a családi pótlékra jogosult szülővel, személlyel

nem él egy háztartásban.

Ki minősül tartósan beteg, illetve súlyosan

fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

személy:

- az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003.

(II. 19. ESZCSM rendeletben meghatározott

betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó

vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul

- az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki

tizennyolcadik életévének a betöltése előtt

munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,

illetve legalább 50%-os mértékű

egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot

egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy

évig fennáll;

Jár-e családi pótlék a felsőoktatási intézmény

hallgatója után?

A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár

családi pótlék, még abban az esetben sem, ha pl.

csak 18 éves.

Ki és hogyan igazolja a tanulói jogviszony

fennállását?

A közoktatási intézmény vezetőjének „Igazolás a

tanulói jogviszony fennállásáról” című

formanyomtatványon kell igazolnia a tanköteles

koron túl a gyermek tanulói jogviszonyának

fennállását minden tanév szeptember 30-ig, utolsó

tanévben a megszűnés várható időpontját.

A családi pótlékra jogosult személynek az

intézmény igazolását a kézhezvételtől számított 8

napon belül be kell nyújtania az igényelbíráló

szervnek.

Milyen összegű a családi pótlék?

Az ellátás havi összege: (2009.augusztus 31-ig)

egy gyermekes család esetén 12.200,- Ft

egy gyermeket nevelő egyedülálló

esetén 13.700,- Ft

két gyermekes család esetén (gyermekenként)

13.300,- Ft

két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

(gyermekenként) 14.800,- Ft

három vagy többgyermekes család esetén

(gyermekenként) 16.000,- Ft

három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

esetén (gyermekenként) 17.000,- Ft

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú

gyermek esetén 23.300,- Ft

tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermeket egyedül nevelő esetén 25.900,- Ft

tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos

nagykorú személy esetén 20.300,-Ft

a gyermekotthonban, a javítóintézetben vagy

büntetés-végrehajtási intézetben lévő

gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint

szociális intézményben élő, nevelőszülőnél,

hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek

esetén, valamint a saját jogon ellátásban részesülő

személy esetén 14.800,- Ft.

Ki az ellátás összegének megállapítása

szempontjából figyelembe vehető gyermek?

- Az a vérszerinti, örökbefogadott vagy nevelt

gyermek, aki után a szülő, a nevelőszülő, a

gyám, családi pótlékra jogosult,

- az, aki közoktatási intézmény tanulója vagy

felsőoktatási intézménybe akkreditált felsőfokú

iskolai rendszerű szakképzésben első egyetemi

vagy főiskolai szintű alapképzésben résztvevő

hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem

rendelkezik,

- az, aki saját jogán jogosult az ellátásra valamint

- aki fogyatékos és a szociális intézményi

ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a

gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós

nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele

kapcsolatot tart.

Ki az egyedülálló?

Egyedülálló az a szülő, aki hajadon, nőtlen, özvegy,

elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

Ezen túl egyedülállónak minősül az ellátás

megállapításánál a szülő és gyám

- ha saját maga vagy házastársa, élettársa

közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási

intézmény első oklevelet szerző hallgatója és

jövedelme nincs

- ha fogyatékossági támogatásban

- ha rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági

nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja

meg a csoportonként megállapított legkisebb

összegét és egyéb jövedelme nincs

- ha nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül

és nyugdíjának, járadékának összege nem

haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem

rendelkezik

- ha időskorúak járadékában, rendszeres szociális

segélyben, rendszeres szociális járadékban,

hadigondozási járadékban részesül és egyéb

jövedelme nincs

- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt

betöltötte és jövedelme nincs.

A külföldön tartózkodó szülő mikor kaphat

családi pótlékot?

Ha a szülő három hónapot meghaladó időtartamra

valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló

megállapodásban részes, illetve nemzetközi

szerződés alapján azonos jogállást élvező állam

területére távozik, az ellátást tovább folyósítják.

Amennyiben a szülő az előbbi körbe nem tartozó

államba távozik három hónapot meghaladó

időtartamra, távolléte alatt a családi pótlék

folyósítása szünetel.

A külszolgálatot, vagy külföldi szolgálatot teljesítő

személy részére gyermekére tekintettel egyéb

ellátást állapítanak meg, ezért annak folyósítása

alatt a családi pótlék folyósítása szünetel.

Hogyan és hova kell bejelenteni a családi

pótlékra vonatkozó igényt?

A családi pótlékra vonatkozó igényt az

„Igénybejelentés családi pótlékra” című

formanyomtatványon kell benyújtani a lakóhely

szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális

Igazgatóságánál. Ha a benyújtást követően a

gyermekek száma változik, akkor ezt a „Bejelentés

a gyermekszám változásáról” című

formanyomtatványon kell közölni. Az igény

késedelmes benyújtása esetén a családi pótlékot

visszamenőleg két hónapra lehet megállapítani, ha a

jogosultsági feltételek fennálltak.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más

személy válik jogosulttá az ellátásra?

Ha ugyanabban a hónapban más személy válik

jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a

következő hónaptól jár a támogatás.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a

családi pótlékot együttes nyilatkozatuk alapján

bármelyik szülő igényelheti, akár gyermekenként

külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást

igénylő szülő személyéről – kérelemre – a városi

gyámhivatal dönt.

2009. január

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

Ügyfélszolgálat

1054 Budapest ,Akadémia u 3.