Járna nekem a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, ha csak az egyik szülőm nevel, mivel a másik nem él? (összetettebb ennél a kérdés)

A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. [Gyv. 18. § (1) a)]

A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára.

Jövedelmi helyzet vizsgálata

A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, (2012.-ben a 37 050 forintot), illetve

az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (2012.-ben a 39 900 forintot), ha

a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ha

a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ha

a nagykorúvá vált gyermek; - nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. [Gyv. 19. § (2)]

Az egy főre jutó jövedelem megállapítása [Gyv. 19. § (3)]

A jogosultság megállapításakor (ha az önkormányzat rendelete másképp nem rendelkezik) a

a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát

kell figyelembe venni, azzal, hogy a vállalkozásból származó jövedelemszámításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.

Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.

A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből. [Gyv. 131. § (2)]

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. [R. 65. § (4)]

Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét. [R. 65. § (8)]

Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdése: Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

Fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj. [R. 65. § (9)]

Vagyoni helyzet vizsgálata [Gyv. 19. § (7)]

Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

külön-külön számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát, (2012.-ben 570 000 Ft) vagy

együtt számítva az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hetvenszeresét (2012.-ben 1 995 000 Ft) meghaladja.

Nem minősül vagyonnak

az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik,

az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá

a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. [Gyv. 19. § (6)]

A kérelem benyújtásának időpontjában, közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni [Gyv. 19. § (4)]

a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket

a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,

a fenti pontokba nem tartozó, a Ptk. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit.

A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint azt is aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

A családbafogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [R. 66. § (1)- (3)]

A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan - kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó. [R. 65. § (6)]

A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. [R. 65. § (7)]

A renszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult

gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére.

Gyermekétkeztetés esetén,

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, valamint a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, hasonló életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

a fentiek alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,

tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,

kedvezményként kell biztosítani [Gyv. 151. § (5)].

A c) és d) pontokban felsorolt gyermekek a gyermekvédelmi kedvezmény nélkül is jogosultak a gyermekétkeztetés kedvezményére.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága

a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában,

a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában

pénzbeli támogatást folyósít.

A pénzbeli támogatás esetenkénti összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

A pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2012. évben gyermekenként 5800 forint. [Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 59.§ (3)]

A támogatás - a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint - természetben is nyújtható. [Gyv. 20/A. §]

Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. [Gyv. 18. § (6)]

a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére

[Gyv. 19. § (1)]

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. [Gyv. 20. § (3)]

Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül felülvizsgálja.

A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra igazolja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó adatokat. a kérelem benyújtásánál meghatározott módon.

Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt. [R. 67. § (1)- (3)]

Igénylés

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. [Gyv. 20. § (1)]

A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakikA lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. [Gyv. 18/A. § (1)- (2)]

A kérelem benyújtása formanyomtatványon történik [R. 3. számú melléklet]

Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik. [R. 65. § (2)]

A kérelemhez csatolni kell a megfelelő igazolásokat [R. 65. § (1)]

a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

R. 18. § (2) bekezdése: Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja, a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzőkönyvben rögzíti.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják.

egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa. [R. 65. § (3)]

a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

Ha a gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

a gyermek házasságkötése esetén a házassági anyakönyv másolatát.

Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a jogosultsághoz meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét. [Gyv. 20. § (4)]

A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. [Gyv. 20. § (2)]

A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja, a kérelem benyújtásának napja. [R. 66/A. § (1)]

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie. [R. 66/A. § (2)]

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. [R. 66/A. § (3)]

Szerintem még igényeld meg míg tart a suli mert nyárra nem kapsz iskolalátogatásit.

Árvaellátást kapsz?

Mert ha nem akkor azt is igényeld meg minél hamarabb.

Na jó, látom sokan nem értik a kérdést.

A kérdezőnek elsősorban a plusz pont miatt lett volna jó, ha eddig is részesül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, hiszen akkor a felvételijéhez tudta volna csatolni, és plusz pontot kapott volna rá.

Egyébként odáig oké, hogy nappalisoknak jár, de abban már nem vagyok biztos, hogy a felsőoktatásra is érvényes ez, mivel itt gyakorlatilag ingyen tankönyvről meg étkezésről van szó, ez főiskolán/egyetemen nem kivitelezhető. Na jó, meg évente kétszer adnak egy kisebb összeget. De nem tudom, én pl. most vagyok 25, három éve nappalin járok egyetemre, de én a fiam után igényeltem csak, fura lenne, ha magam után is igényeltem volna eddig :)

De persze tudom, hogy a kérdésnek nem is igazán ez volt a lényege, hanem hogy most még, középiskolai jogviszonnyal jár-e neked, meg hogy el lehet-e intézni. Na most, én azt mondanám, hogy add be a kérelmet, az nem kerül semmibe, de igazából az egy főre eső jövedelem a mérvadó. A gond csak az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy mire beszerzed hozzá a jövedelemigazolásokat, meg mindent, amit kell, aztán még beadod, hogy nem csúszol-e ki az időből, mert az elbírálás ideje elég változó lehet. Akár egy adott városban is más lehet az elbírálás ideje, én pl. már abban éreztem különbséget, hogy a város egyik végéből a másikba költöztünk, és nem ugyanabba a városrészbe tartozunk. Az egyik szoc. központban 4 nap alatt elbírálták, a másikban kellett hozzá három hét, mert gondolom jobban le vannak terhelve.

De figyelj, egy próbát megér, nem kerül semmibe (csak némi szaladgálásba), és mit veszíthetsz rajta, ha megpróbálod? Még a végén lehet, hogy bejön, szóval szerintem próbáld csak meg.