Anyudék+Anyósodék mibe szólnak bele a gyereknevelés terén?

Eleinte mindenbe beleszóltak (mikor miért és mit eszik, mikor miért alszik, mibe öltöztetem, stb.) Anyum elég gyorsan megértette a gyereknevelési elveimet, illetve azt, hogy most már másak pl. az étkezési irányelvek. Anyós még később is állandóan azzal piszkált, hogy az ő gyerekei már 3 hónaposan húst kaptak, az unokái is mellé lettek táplálva, és nem értette meg, hogy fél éves koráig miért akarom csak szoptatni. Most viszont már (8 hónapos a babám) senki nem szól bele semmibe, lassan megértik, hogy ez az én gyerekem, nekem kell nevelni. (Bár anyós részéről még mindig érkeznek kifogások, csak most már nem napi szinten. Anyu ismer tudja, hogy ha nem tartom helyesnek a dolgot, úgy sem fogok hallgatni rá.)

Szia! Anyósom a 3 hetes lányomnak hozott banánt:((Mondtam, hogy talán még nem kéne, azóta nincs gond vele.Anyukám szoptatási tanácsokkal látott el, mikor a csajsz 2 óránként enni kért."biztos nem jó a tejed,menj írass tápszert". Neki is mondtam, hogy kéthetente hízik 60 dekát, biztos nem jó a tejem :))Ekkor 2 hónapos volt a bébi.Azóta még nem fordult elő,hogy beleszóltak volna,de nem is hagynám. Időben le kell állítani őket, mert minél később, annál nehezebb:))

Nálunk ilyenekből sosem volt probléma, hogy mit egyen a gyerek, mit vegyen fel stb. Anyu sokat segített, szerintem hasznos tanácsokkal látott csak el, ha kérdeztem. Viszont később már kiütközött egy-két probléma, főként mikor a gyerek már akkora volt, hogy tudott kavarni, voltak viták miatta. Anyu sokkal aggódósabb mint én, ezért néha összekaptunk. Anyós eleinte a hátam mögött mondott mindent a férjemnek (miért adok inni a gyereknek, ezt nem szabad neki adni, meg azt), de hamar leállítottam. A gond ott az volt, hogy a gyerekre nem volt kíváncsi, csak okoskodott. 11 hónapos koráig látta háromszor, azóta nem keres minket, én sem őt, a gyerek 9 éves elmúlt. Úgyhogy én talán a szerencsések közé tartozom, igazán nem szólnak bele, hogy mit hogy csináljak. Viszont mikor anyu vigyáz(ott) a lányomra én se szóltam bele, hogy ő mit, hogy csinál. Teljesen szabadkezet kapott, akkor és azt a kaját adta neki, amit gondolt, akkor fektette le, amikor akarta, nem szóltam bele, hogy hova viszi és mikor jönnek stb. Úgy voltam vele, hogy ha szívességet tesz és elviszi ne szabjak feltételeket.

Semmibe. Még azt is megkérdezik, felvehetik-e, pedig nincs itthon terror-horror. Érdeklődésemre szívesen elmondja mindenki a tapasztalatait, kapok kéretlenül, ha nem is tanácsot, de főleg a párom nagymamájától olyan történeteket, hogy bezzeg ők 60 évvel ezelőtt hogy csinálták! Persze nem kioktatásképp, csak hogy azért ne feledjük, hogy ő is itt van! Persze még kicsi, 5 hónapos, majd tényelges nevelés terén biztos lesz máshogy is, de biztos, hogy akkor sem beleszólósan!

Nálunk sem szólnak bele,sosem volt probléma.Anyukám,inkább kérdez,ha meg valami olyat lát,ami szerinte helytelen(neveléd ügyileg pl.),azt megmondja,de ennyi.A párom szülei messze laknak,de Ők sem szólnak bele.Inkább én kérem őket,hogy mit ne,mert ők ritkán látják,nem ismerik annyira.