Segítséget kérnék! Hogy osszátok be az időtöket munka mellett, hogy a gyerekekre is maradjon?

Én egyedülálló apukakként nappali szakos egyetemista vagyok, így háromnegyed 7-re vittem bölcsire, majd iskola után 3-kor érte mentem, 1 óra főzés vagy vele való foglalkozás (minden 2. nap főzök két napra), majd 3 óra korrepetálás (élni kell valamiből) délután 4-től 7-ig. Azután vacsi, fürdés, játék 9-ig, azután tanulás hajnali 1-ig.

A kicsim már hozzászokott, mert 1 éves korától bölcsis és azóta így van, most lett 3 éves a lányom.

Hétvégén takarítok, mosok, mosogatok, még korrepetálok pár órát, aztán a többi időt a kicsivel töltöm. Szabadidőm minden második vasárnap délután 2 óra.

Korrepetálás közben a másik szobában Legozik, rajzol (papírra vagy a laptopomhoz való rajzpadon), a háttérben pedig vagy zenéket hallgat vagy Disney meséket néz DVD-ről.

A kezdeti időszak kemény volt, de 1-2 hónap után teljesen megszoktam. Szerencsére nemsokára (pár hét) államvizsgázok, van már munkahelyem, ahova nem kell bejárnom soha, mindig itthon lehetek, így én osztom be, mikor dolgozok, mikor nem és így könnyebb lesz a háztartás és a már ovodás lányommal való törődés.

22F

Én 8 órában dolgozom, de szerencsére itt a városban így nem megy el annyi idő az utazással. 3,5 és 2 évesek a gyerekeim, egyedül nevelem őket, illetve anyukám szokott segíteni, ő is dolgozik, de néha elhozza őket az oviból/bölcsiből, vagy leviszi a játszótérre, ilyesmik.

Nagy adagokat főzök, aztán fagyasztom és így nem minden nap kell a tűzhely mellett állnom, vagy csak valami gyors kis kiegészítő kell a kajákhoz, pl a pörköltet előveszem a fagyóból a tészta megvan hozzá hamar...

A takarítást hét közben apránként intézem, hogy hétvégére a lehető legkevesebb dolog maradjon.

sokszor éjjel csinálok meg dolgokat miután ők elaludtak, pl ruhát leszedni hatjogatni elpakolni meg iylesmi csendesebb műveleteket, meg éjjel főzök vagy készítem elő. Éjfél előtt sosem kerülök ágyba.

Meg hát sokszor befogom őket, pl tükröt pucolni, teregetni stb így a munka is közös "móka" - vagy ha nem is móka de legalább közös időtöltés, közben remekül meg lehet tárgyalni a napi eseményeket, vagy énekelünk, mondókázunk kitalálóst játszunk stb. Nagyon szeretünk együtt sütni mindenféle finomságot, a kislányom amúgy is szívesen tesz-vesz velem a konyhában, ő már valódi segítség, az öccse még inkább láb alatt van, de persze ő is jöhet ha kedve tartja, bár úgy minden 25x annyi időbe telik.

Nekem eleve nehezen ment ez az elszakadás dolog, januártól dolgozom, mostmár kicsit jobb, kénytelen kellett beletörődtem, hogy már nincsenek velem napközben és nem tudom mi történik velük a nap nagy részében. Szerencsére jó pedagógusokhoz kerültek, nem sok rosszat tudnék mondani az ovira/bölcsire, szeretnek járni, főleg a lányom. A fiam valamivel kevésbé, de azért messze nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy féltem tőle.

Hát bele kellett rázódnom, azt hiszem én nehezebben vettem az akadályt, mint ők :) Persze ezt nem hagytam feléjük átsugározni, ők a világon semmit nem érzékeltek a belső vívódásaimból, könnyen és gyorsan be is szoktak (a fiam picit nehezebben mint a nővére, de nem volt vészes végülis).

Kedves Első válaszoló!

Le a kalappal előtted, kislányod biztosan büszke Rád,Jó egészséget kívánok,és sok Örömöt a kislányodban!

Teljesen lenyűgözött amit írtál!

Mi a következőképpen csináljuk.

22 éves,nappali tagozatos főiskolás vagyok,párommal aki 21 éves nappali tagozatos főiskolás élünk albérletben a suli miatt egy szülőktől távol eső városban,végzősök vagyunk.

kisfiunk 13,5 hónapos szeptembertől megy bölcsibe,én gyakorlatra párom levelezőn folytatja a sulit és megy el dolgozni.Jelenleg egyéni tanrenddel tanulunk,zhkra,néhány órára,vizsgára felváltva bejárunk,mellette elkezdtünk egy MLM vállalkozást,párom diákmunkát végez.

Hétköznaponként egyikünk megy a suliba,majd bevásárol másik foglalkozik a kisfiunkkal,főz,lemegy vele a játszótérre,illetve a párom munkába én meg otthon vagyok a kisfiunkkal.Igyekszünk minden héten kb 4-6 órát a vállalkozással foglalkozni,hétvégente nagy takarítani.A tanulást általában este, vagy mikor a fiunk alszik akkor oldjuk meg.Elég sűrű napjaink vannak,néha nagyon kimerültek vagyunk,de úgy gondolom meg lehet oldani.Kisfiam már megszokta,hogy sokat nem vagyok otthon,szerintem a bölcsődét is megfogja szokni,meg azt hogy nem játszunk annyit,mert nekem 6-8 óra gyakorlatom lesz naponta a párom meg dolgozni fog mindennap.

3.-nak: az azért érdekes, hogy aki egyedülálló apuka, azelőtt le a kalappal, aki egyedülálló anyuka (két gyerekkel) az előtt meg nem...? Hogy is van ez?

kérdezőnek: Szerintem nem leszz annyira vészes, főleg, hogy már 4 órában dolgoztál és azért ez jó átmenet a "csak otthoni üzemmódból" az újbóli mókuskerékbe. Bizonyára hamar bele fogtok rázódni. Kicsit jobban át kell gondolni a hétköznapok logisztikáját, de nem hiszem, hogy ne menne nektek is a dolog :)

Érdemes átgondolni a házimunkák ütemezését, hogy ne akkorra maradjon minden, amikor du/este velük lehetnél. Nálunk pont emiatt szorult háttérbe néhány dolog, ami korábban evindens volt, pl a vasalás, mert mg régebben mindent az utolsó alsógatyáig meg törölközőig vasaltam, mostmár erre nincs kapacitásom, csak a munkábamenős holmit vasalom. Megtanultam profin teregetni meg hajtogatni, így minden szinte élreállítva kerül le a polcról. Vagy pl rengeteg idő ment el a mosogatással, hát bedurrantam és vettem egy akciós kicsi mosogatógépet, nem volt nagy összeg de komolyan mondom, a 10x esét is megérte volna ,mert rengeteg időt megspórolok vele amit eddig a családnak háttal töltöttem! És apukát befogtam kicsit jobban mindenfélébe.

Én nem vagyok egyedálló, viszont nálunk 3 bölcsis gyerek van, és én is 8 órában dolgozom, ami a gyakorlatban sokszor inkább 9-10 óra.

Nálunk az előre szervezés és a feladatok átgondolása, megtervezése vált be. Házimunkában a férjem is részt vesz, illetve még némi "külső" segítséget is igénybe veszünk (jön hozzánk egy hölgy takarítani 2 hetente). Mosás, vasalás az én feladatom, ezt mindig hétköznap késő este csinálom, amikor már alszanak a gyerekek. Mosogatás a férjem feladata. Bevásárlást beosztjuk, nagybevásárlásra autóval akkor szaladok el, amikor a gyerekek ebéd után alszanak (hétvégén havonta 1x).

Nyugdíjas nagyi is besegít a gyerekeket elhozni a bölcsiből, mert nekem akkor még nem jár le a munkaidőm. Bölcsibe a férjemmel együtt visszük őket reggel. Én a munkahelyemen eszem, így hét közben nem kell főznöm. A férjem főz is magára, mivel ő otthon dolgozik, ill. még tanul is, bár most éppen halaszt a főiskolán.

A gyerekekre hétközben nekem is csak este jut sajnos időm, vacsora, játék, fürdés, és 8 - fél 9-kor már alvás. A bölcsit nagyon szeretik, élvezik a sok többi gyerek társaságát. Nyilván nálunk más volt a beszoktatás, mert sosem voltak egyedül.