Van erre megoldás? Egyéni történeteket is várok!
Akik beíratják előre a gyereket a bölcsibe hogy majd pl két éves korában mennek vissza dolgozni, de aztán a gyerek három nap után beteg lesz három hétig, majd egy hét egy hónap szünet és így tovább. ugye erre már a szabi nem elég. Akkor kirúgják? De akkor miből vesz anyuka gyógyszert a gyereknek, miből fizeti a számlát, miből esznek? Mert dolgozni akar, de a gyerek állapota nem engedi, mert a bölcsit ugye meg kell szokni, de azt csak akkor tudja megszokni ha jár, legalább fél napra, de ha anyuka dolgozik mellette nem fogják ezt tolerálni ott és kirúgják, viszont ha nem lesz munkahelye akkor gyerkőc se járhatna igazából a bölcsibe. Aztán talál másik munkahelyet, de akkor új beszoktatás kell és kezdődik minden előlről. Más hogy csinálja ezt? Ja és betegség esetén nem tud ki vigyázni a gyerekre, apuka sem tud mindig szabit kivenni a gyerek betegsége napjaira, mert akkor őt is kirúgják előbb utóbb.
Ilyenkor tengődni kell otthon zsíros kenyéren és megvárni míg a gyerek 6 éves lesz és kinövi ezt?
Olyan jó annak aki eltervezte hogy két évesen megy a gyerkőc bölcsibe, gyors beszoktatta, aztán visszament dolgozni, aztán egy két hónap után még munkahelyet is váltott jobb fizuért, a gyerek nem beteges, minden megy az útján szuperul.
Más hogy éli túl az ez előtt leírtakat? Anyagilag, lelkileg? Van erre megoldás?
Ha nincs nyugdíjas nagymama aki segítsen akkor reménytelen az egész úgy érzem. Bébiszittert nem lehet fogadni mert akkor anyuka bére neki megy és még a gyerekkel is alig van, a számla se lesz befizetve stb stb .
Jó tudom, most aki gonosz erre azt mondja hogy meg kellett volna gondolni a gyerekszülést, de akkor az ember lánya soha ne szüljön gyereket? Akkor csak annak legyen gyereke aki gazdag, vagy van nyugdíjas rokon gyerekvigyázásra, vagy van fasza munkahelye aki tolerálja a gyerek betegségét? A többi meg hulljon?
Nagyon el vagyok keseredve!
Most is lenne egy munkahely közel, de ha a gyerek beteg nem tudom kire bízni. Mostmár elég jól bírja a bölcsit, fél napos, régi mviszonyom megvan még, de nem tudok visszamenni oda, mert egy rabszolga munkahely, non stop.
Az a baj, hogy a gyerek lehet mostmár tök jól bírja majd a bölcsit, de mi van ha nem. :( Meg hát persze még nem biztos, hogy felvennének, de ha ez a probléma nem lenne, úgy gondolom hogy nagy esélyem lenne. Ami most életmentő lenne számunkra.
Más hogy csinálja?
Úgy érzem nincs már esélyem semmire sem. Néha már az utcára se szeretek kimenni. Félek hogy mi lesz. A számláinkat nem tudjuk már fizetni pár hónapja, nincs aki segítsen. Lassan kikötnek mindent. A bankokról ne is beszéljek. Ruhát is kéne vennem, mert nincs normális egy sem, ami van egy kettő abban meg nem lehet dolgozni menni. A mai világban már meg kell tudni jelenni, de miből?
Még jó hogy van gyesem. Egyenlőre.
Kérlek írjatok pár vigasztaló szót!
válasza: válasza:Köszönöm mindkettőtök válaszát!
Már amúgy valamennyire túl vagyok rajta, a kicsit megengedték hogy járjon fél napot bölcsibe, így legalább szokja a bacikat, viszont ha beteg itthon vagyok. Mostmár kétszer két hetet járt végig, de közte volt egy hét itthon. De már nagy haladás. A szabimat még a régi helyemen ki sem vettem, mert ahogy az elején álltunk bele sem tudtam kezdeni a kivételébe mert már rég letelt volna. Most azon töröm a fejem, hogy ott felmondok, persze közös megegyezéssel ha lehet és elmegyek munkanélkülire. Akkor a szabimat amit kifizetnek elég pár elmaradt számlára, igaz még akkor ott a többi, de léptünk egy felet előre, a munkanélküli meg csak legalább három hónapig jobb mint a natúr gyes. Csak itt attól félek, hogy behívnak dolgozni valahova én meg visszamondom mert képtelenség bejárni vagy valami és akkor elveszik a mnélkülit is. Bár igaz a mnélküli sem gyakran hívja be az emberkéket. A gyest meg úgy gondoltam, hogy átadom apukának, ő tud mellette is dolgozni korlátlanul. Szerintem a munkahelyen se lenne neki gond belőle. Most pillanatnyilag ez a legjobb ötletem. Hogy a gyereknek is jó legyen, anyagilag is utólérjük magunkat. Csak hát közben kikötik a gázt, meg még ki tudja mit és ha egyhamar nem lesz munkám télen megfagyunk. Néha úgy érzem hogy bennem van a hiba én csináltam túl bénán a dolgokat. De igazából ezt sem hiszem hogy igaz, mert ha előbb adom be a kicsit akkor előbb éljük át ugyanezt, arról nem beszélve hogy akkor még téli hónapokat élünk és le kellett volna mondani érte a gyedemet ami azért jó összeg volt. Úgyhogy ennek így kellett lennie. Úgyhogy mostmár csak bizakodni tudok, hogy a kicsi jól bírja egészségileg, mert amúgy nincs vele gond, nagyon szeret menni és ott lenni, bár ha majd hipp hopp ott kell aludnia nem tudom mi lesz, de azt mondják bent hogy nem szokott gond lenni az már. Aztán pedig bizakodok, hogy valaki szóba áll velem állásügyileg és találok egy normális munkahelyet ahol a gyereket is tudom vinni hozni a bölcsibe, bölcsiből. Mert ahogy írtad ő a legfontosabb. De reggeltől estig lévő munkát nem tudok bevállalni, mert nincs aki vigyázzon a gyerekre.
Amúgy igen, valahol igazad van abban is kedves 2. válaszoló hogy néha úgy éreztem hogy haragszom kicsit a gyerekre, de nem jutottam el tovább, mert nagyon szeretem és túlléptem ezen, nem szabadott hogy túlgondoljam ezt. Mert hiszen miről tehet ő. De mondom nem volt vészes amúgy ez az érzésem és csak egyszer max kétszer szaladt át ez az agyamon, de aztán pozitív irányba gondolkodtam tovább, vettem egy nagy levegőt és reménykedem.
Addig meg sok megaláztatást kell még átélnem a számlák, bankok miatt, meg a páromnak is, de hát majd csak egyszer vissza tudunk fizetni mindent. A legjobb ügyfelekből a legrosszabbak közé kerültünk. Mindez ezek miatt a dolgok miatt. De hát mire nyugdíjasok leszünk majd csak ki lesz minden fizetve kamatostul. Csak a gyereknek legyen majd jó mikor felnő. Addig meg szenvedünk.
Köszönöm a kedves szavakat, főleg a második hozzászólónak, igazából mindezt tudom amit leírtál, csak jól esik hogy szépen szólnak hozzám, és hogy látom hogy más is volt ilyen helyzetben és kijött belőle erőt ad. De köszönöm az elsőnek is, és mindekinek aki válaszolni fog. Már a bíztató szavak is sokat segítenek! :) :(
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!