Van még rajtam kívül olyan lány/nő, aki egyszerűen nem szereti a gyerekeket?

Soha nem szerettem a különösebben a gyerekeket. Ez még 29 éves koromban sem változott meg, az agyamra ment a sok ismerős, hogy "jaj, kellene már nektek egy kisbaba". 4 éve voltunk már házasok a férjemmel, de meg sem fordult a fejemben, hogy én majd babázni fogok.

Aztán hirtelen és váratlanul jött a kisfiam és megváltoztatta az egész életem. Azóta lassan 2 éves lesz és olyan érzések vannak bennem iránta, amit még eddig soha nem éreztem. Egyszerűen imádom, ő a mindenem. Ha tehetem reggeltől-estig és estétől-reggelig csak vele vagyok, még éjjel is csak az ő kis szuszogását hallgatnám legszívesebben. Olyan ez, mint a nagy szerelem. Ha nem jött volna váratlanul, a Sors ajándékaként, akkor - a maihoz képest - sivár és egyhangú lenne az életem.

De: a gyerekeket - úgy általában - ma sem szeretem sokkal jobban. Már másként nézek rájuk, de valahogy egyikhez sem kötődöm, úgy tekintek rájuk, mint más, idegen felnőttekre.

Én sem szeretem a gyerekeket, soha sem tudtam velük gügyögni...15 éve élek a férjemmel házasságban milliószór hallottam a szüleimtől, hogy "mikor lesz már unokám?" már-már veszekedéssé fajult amikor ezt megkérdezték...sőt sokan az ismerőseim közül nem is merték megkérdezni mert azt hitték nem lehet gyerekünk és mindenféle mendemondák keltek életre...:)

De hát én még nem akartam! Bár az én helyzetem egy kicsit más mint a Tiéd mivel én 37 éves vagyok és nem csináltam túl nagy karriert, hogy az akadályozott volna! Egyszerűen nem éreztem szükségét...Egészen két évvel ezelőttig a karácsonyi készülődés alkalmáig..amikor is úgy éreztem olyan jó volna valami kiskölyöknek dugdozni az ajándékot, készülni...mert nálam a Karácsony a legszentebb ünnep amikor együtt a család szeretetben. És akkor, úgy érzem akkor döntettem úgy szeretnék kisbabát.A férjem már rég szeretett volna de tiszteletben tartotta az én akaratomat ezért végtelenül hálás vagyok neki. És hát igen most is itt szuszog mellettem a kis 5 hónapos:) Nem bántam meg semmit, szerintem Te is ráérsz még ezen gondolkodni, nincs veled semmi baj! Ja és ami a más gyerékét illeti, mint ahogy írták itt előttem mások is nem igazán tudok velük mit kezdeni azóta sem:)

31 éves vagyok és még egyáltalán nem akarok gyereket.....talán majd 40 fele, én úgy érzem, ha szülni fogok, akkor én 38-40 között fogok.....lehet 41 is leszek, de egy biztos, csak 1 gyerek lesz!!!!!!!!

Ha lesz......de ha nem lesz, azt se bánom......ez a mai világ nem családcentrikus, a gyerek sok esetben csak teher, lökik oda a nagyinak, itt van a családi példa....