Őszintén, mire gondoltok először, amikor külső szemlélőként azt látod, hogy egy anyuka havi 2szer 4-5 órára rábízza bébiszitterre a 3 gyerekét és elmegy programra a férjével?
A gyerekek 5, és 3 évesek és 10 hónapos a legkisebb.
Havi 2szer fél nap. És úgy 3-4 havonta pedig egy egész napra. Így első gondolatotok mi?
Azt, hogy sok mindenki megtenné, csak
1. nem meri felvállalni, hogy igénye lenne rá
2. Nincs segítő családtag és bébiszitterre meg nem telik.
Hozzám hetente egyszer jön a bébiszitter (anyukám aktív korú), hol délután, hol este, a programomtól függ.
Egy pár hónapja pedig kb kéthavonta egy éjszakát rokonoknál van a kislányom, vagy anyukáméknál, vagy a nagynénéméknél.
Jövő hónapban lesz három éves.
És persze ezt olyanok mondják ahol van nagyszülő így ők amikor "lepasszolják" a nagyinak a gyerekeket, ugyanúgy elmennek étterembe vagy ide oda a férjükkel, csak közben arra fogják hogy a GYEREK SZERETNE MENNI ÉS A GYEREK érdekében és kívánságára megy a nagyszülőhöz, nem azért mert ők azt szeretnék hogy menjen...ez olyan álságos megközelítés szerintem...:(
Miért lenne baj ha ők is szeretnének egy pár órát eltölteni csendben, ne adj isten beszélgetve, vagy összebújva a párjukkal gyerekek nélkül?
11es vagyok. Ne törődj velük.
Az én kislányom annyira szereti a bébiszittert, hogy fizetős nagyinak szoktam emlegetni, és sosem tudja senki sem, miről beszélek :)
Amúgy én simán estébe nyúlóan is ráhagynám már őket a helyedben, fürdetni/fektetni. (persze az én lányom már nem cicizett ennyi idősen)
Szerintem is álságos, ebben a témában tudok neked, mint "gyerek" tapasztalatot mondani:
nekem is korán meghaltak a nagyszüleim, de ami ilyen szempontból még rosszabb: a Nagymamák. Bizony, rám is gyakran vigyázott bébiszitter, ami akkor talán még ritkábban volt jellemző dolog, pár gyerek csúfolt is érte, bár ezt különösebben nem vettem magamra. Méghozzá azért nem, mert tökre jóba lettünk a bébiszitterrel, büszke voltam rá, hogy hozzá tartozom. Nekem már olyan volt szinte, mint egy családtag, mint Mary Poppins. Sülhet ez ki jól is. Ha pedig a gyerekeknek gondjuk lenne a bébiszitterrel az úgyis kiderülne elég hamar. Akkor meg miért ne bízhatnám rá valakire?
Hát kicsit nálunk is úgy van ám hogy erőltetni kell:)) Tehát a férjem is kicsit kényelmesebb típus, de én tudom hogy szükség van erre hogy néha váltsunk pár mondatot anélkül hogy sírna, szólna, kiabálna valaki:)
Hogy lássuk merre tartunk, hogy még ugyanúgy szeretjük egymást, hogy meghallgassuk a másik gondolatait, bármiről. Mint régebben is.
És ő is egyetért ezzel de magától nem kezdené megszervezni a dolgot, így én szervezem meg. Külön munkát vállaltam hogy teljen a bébiszitterre (szomszéd kislányokat korrepetálom), mert fontosnak találom ezt.
Én lennék a legboldogabb ha lenne mamája, papája a gyerekeimnek, de ha egyszer nincs akkor mit tegyek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!