Kisgyerekesek (esetleg kismamik), ha anyukátok nálatok van, akkor ő kiszolgálja magát (például kávé) vagy ti adjátok neki?

Csak természetes, hogy otthon érzi magát, ha eljön hozzánk.

Én mondtam neki, hogy nyugodtan szolgálja ki magát, tudja mit-hol talál.

abszolút nem gáz.

Anyukám természetesen kiszolgálja magát, az első két hétben mindkét gyereknél ő főzött ránk, úgyhogy abszolút otthon van nálunk.

Most már nagyobbak a gyerekek (1,5 és 3,5), úgyhogy inkább játszik velük és szól, hogy csináljak kv-t :) Szerencsére nem kell kínálgatnom, mintha vendég lenne...

ez gondolom attól is függ, hogy anyuka mennyire gyakori vendég.

Tőlünk 100 km-re lakik, havonta jön többnyire. Régebben több napra, most csak jön és megy szombat-vasárnap. Otthon érzi magát és kiszolgálja. Ez amiatt van, mert nem érzi magát feszélyezve, szabad kezet adok neki, hogy ehet-ihat amit akar. Persze ha ő unokázik, míg én főzök vagy reggel amúgy is főzök kávét, akkor elérakom. Igazából ez nem is téma :)

Változó!

Ha el vagyok foglalva, akkor kiszolgálja magát, de ha ráérek, akkor én szolgálom ki!

Egyikből sem szokott probléma lenni!

Kisgyerekes kismami vagyok.

Anyukámmal nincs jó kapcsolatom. Ritkán jön hozzánk, úgy kezeljük, mint egy vendéget. (Tehát kiszolgálom én vagy a férjem)

Nem is engedném, hogy "matasson" bárhol.

Játszik a gyerekekkel, egy vacsora általában, aztán megy.

Szívesen kiszolgálom anyut is, meg anyósom is, de szerencsére itthon érzik magukat mindketten, úgyhogy megadják nekem azt a luxust hétvégén, hogy a gyerek hajnalban megy mamához (mindegy melyikük alszik itt, mert közel 100 km-re lakunk egymástól, a vasút racionalizálása óta haza se tudnának menni aznap akkor se, ha akarnának), mi a férjemmel meg kialusszuk magunkat, és mire felkelünk a mama már kávézott és a reggelit is megcsinálták a fiammal.

De pl. míg altatok délben, nem egyszer előfordul, hogy arra megyek le az emeletről, hogy mama felsepert vagy feltörölt.

Nem várom el tőlük, hiszen ritkán látják az unokát, vele legyenek, de anyósom egyszer elmagyarázta nekem, hogy ez nekik fontos, hogy érezzék, tesznek értem valamit, pedig már azzal is rengeteget segítenek, hogy egyedül takaríthatok vagy főzhetek hétvégén.