Hogy fognak így boldogulni az ifjú párok?

Az a baj, hogy a közelmúltban átléptünk egy határt, amikor igenis a NORMÁLIS dolgozni akaró emberek sem jutnak már munkához, mert mindent bezártak! Nekem is hol volt munkám, hol nem, épp , hogy összejött annyi, hogy megkapjam a GYED-et. Mert sokszor csak próbaidőre kellettem, meg helyettesíteni stb...

Mi nem akarunk megélni az aktív dolgozókból, DE sajnos sokan hiába is akarnak dolgozni egyszerűen nem kapnak állást. Ezért lehet őket szidni, hogy munkanélküliből élnek, csak azt mondom, majd megtudjátok ti is ha netán odakerültök.

Ez egy nagyon kiszolgáltatott világ lett, és az utolsó boldogságunkat a gyermekünket nem fogom elvetetni azért, mert másnak nem tetszik, hogy esetleg GYES-re kell mennem érte. Semmi irigyelni való nincs abban, hogy alanyi jogon kapják a GYES-t. Akinek meg van munkája örüljön, mert lehet már jövőre neki sem lesz és akkor mehet majd az elveivel, akkor neki sem lesz más megoldása.

Megint első vagyok.

Jó olvasni, hogy mindenki hogy eltér a kérdéstől: hogy hogy fogunk boldogulni. Nyilván ez a döntés sokakat szarul érint, elnézést a kifejezésért, és nyilván csak akkor van értelme, ha valóban lesz valami a munkahelyteremtésből is, egyéb esetben egyszerűen csődbe megy rengeteg család, ami szintén probléma lesz az államnak is. Ettől függetlenül valahogy meg kell próbálni berendezkedni erre a helyzetre, felelősséggel! Én azt reméltem, hogy a kérdés kiirója valóban ötleteket vár, ha azt a kérdést tette fel, nem pedig politikai megmozdulást, hogy ki ért ezzel egyet. Szerintem egy épeszű ember sem akar munka nélkül maradni, és elveszteni az esélyét, hogy boldog kiegyensúlyozott családi és személyes élete legyen.

Ami a nagymamát illeti, csak hogy kicsit cinikus választ adjak, ha a nagymama még dolgozik, mert jobban összeérnek a generációk, akkor ott meg ott a dédi ;)

Azt pedig szintén ideirnám, hogy a lengyel példa inkább arra utal, hogy ők akarnak boldogulni a nyivákolás helyett, és keresik a megoldásokat (ez általánosan mindenre igaz), pedig egyáltalán nem állnak jobban nálunk, nem a Nyugattal példálóztam! Persze ők is beelőzik mindjárt Magyarországot sok tekintetben, de ez megint politikai kérdés lenne.

Nem azzal van a baj, hogy az emberek nem találnak munkát, hanem hogy nagyon sokan magasra teszik a mércét. Budapesttől 100km-re egy kis faluban lakok, ahová naponta háromszor jön csak busz. Van két kisgyerekem, mégis MINDIG találok magamnak munkát. Lehet, hogy azért, mert nekem nem derogál akár mosogatni vagy takarítani? Igaz, hogy messzire kell járnom és nem fizetnek agyon, de jobb mint a semmi. Éppen ezért képtelen vagyok elhinni, hogy a nagyvárosban élő emberek akár évekig (!!!) nem találnak munkát. Szerintem inkább csak az a probléma, hogy túl sokat válogatnak! Az én ismerettségi körömben is sokan vannak, akik "rongyos" 60.000Ft-ért nem fognak elmenni dolgozni, akkor már inkább otthon maradnak.

A kommentedre reagálva, igenis úgy gondolom, hogy aki nem engedheti meg magának, annak ne legyen gyereke! Ezzel a gyerekvállalást nem a gazdagok kiváltságának akarom tenni, hanem csak észszerüen gondolkodom. Ha már a gyerek születésének költsége problémát okoz, akkor a kedves szülő mégis mit gondol mi lesz a későbbiekben? Hiszen minél nagyobb a gyerek, annál több pénzbe kerül. Ha már tápszerre és gyógyszerre sincs pénz, akkor mi lesz a tankönyvekkel? Vagy úgy gondolod, hogy állambácsi kifizeti? A főiskolát már nem is említem. Biztosan jópofa dolog diákhitellel kezdeni az életet!

Kedves kérdező!

Megértem a mérged, de sztem elbeszélünk egymás mellett! Nem arról van szó, hogy ne vállalj gyermeket. Egyébként én is Szabolcsban lakom és igen, nem egyszerű itt az élet. Az a baj, hogy sok ember (nem rólad van szó) nem találja meg a munka végét. A mezőgazdaságban sokszor van olyan, hogy NINCS ember aki dolgozzon! Azért, mert egyszerűbb a segélyen otthon ülni és sírni. Közben meg irigykedni és megszólni azokat, akik hajnaltól napestig keményen dolgoznak. Nem vagyunk gazdagok (bár nem tudom te ezen mit értesz?!) és mindig volt munkánk. Most mezőgazdaságból élünk és keményen dolgozunk. A tápszer kérdést nem értem, az én 3 gyermekem tápszeres ( jobban örültem volna, ha van tejem)!? Azért 25-30 éves korig sztem csak összejön az a két év, ami a GYED-hez szükséges nem?