Mi a véleményetek arról, ha valaki a párját a gyerek születése után "átnevezi" apának/anyának? Úgy értem, hogy egymás közt, nem mint például a kicsinek mondja, hogy "nézd, ott van apa! ". Remélem értitek.

Nekem semmi különös „magánvéleményem” nincs róla, hogy ki hogy szólítja a másikat, tegyék, ahogy jól esik.

De: én apuztam/anyuztam gyerekként (bár nem emlékszem, ők egymást hogy hívták), viszont most a keresztnevén hívom a férjem, és ha róla beszélek a gyerkőcnek akkor is így teszek (a férjem is így tesz velem). És a gyermek a keresznevünkön szólít minket.

Nem volt mindig így, eleinte mama és papa voltunk, aztán ahogy nőtt, „nevünk” lett. Engem nem zavar, bár először fura volt. Meg főleg az volt zavaró, hogy láttam a megrökönyödött arcokat (és kaptam a döbbent kérdéseket, hogy „jééé, téged a neveden szólít a gyerek?”) a szülőtársaktól. Végül elkezdtem élvezni, hogy én voltam az egyetlen szülő az oviban, akinek minden gyerek és óvónő tudta a nevét… a többiek „Pistike anyukája” néven futottak. :)

Nekem se tetszik ha a szulok egymast anyucinak,apucinak szolitjak( ketto is van a barati tarsasagba,a hideg raz ha hallom).

A ferjem nem az apam es en se az anyja vagyok a ferjemnek.

2,5 eves kisfiunk pedig Anyanak es Apanak hiv minket. A ferjem engem Szivemnek, Cicanak hiv. En Ot szinten Szivemnek.

Most komolyan ettől függ,hogy valaki nő vagy férfi marad-e?

Mi a gyerek előtt így szólítjuk egymást, de azért még nő és férfi maradtunk!

Szerencsére minden értelemben!:)

nekem régen felállt a hátamon a szőr mikor a tescoban fiatal pár, gyerkőc nélkül apunak meg maminak szólította egymást :D

szóval mi azt mondtuk, hogy ezt nem. aztán a fiunk a keresztnevünkön szólított minket, mindig, hiába mondtam, hogy anya, csak nézett rám, hogy mit akarok én :)

így elkezdtük apázni meg anyázni egymást, de csak itthon vagy ha utcán hívjuk így egymást akkor a gyerek miatt, tehát neki mondjuk :)

azért néha kicsúszik a számon más helyzetekben is, hogy "apa" :D

Úristen akiket a "hideg ráz" meg hasonlók,azok ilyen nulla elfogadással és megértéssel rendelkező emberek lehetnek.Az Én szüleim is anyázták-apázták egymást és Nekem nagyon tetszett és mái napig ha hallom,hogy egy házasságban ez megy az Nekem szimpatikus.

De természetesen avval kapcsolatban sincsen ellenérzésem,ha Valaki nem így tesz,semmi.

De itt tényleg nem arról van szó,hogy valaki nem férfi ha apa lett és nem nő ha anya,sőt!Az ilyen válaszolóknál meg önértékelési problémák lehetnek,de hogy nem jól látják ezt az biztos.

Szóval szerintem ez egy nagyon bensőséges dolog és egy új családban,a családfő az apa a nő meg anya,hiába vannak szüleik,nyilván nem a saját apámra fogok gondolni,ha a férjemet majd leapázom....ez annyira egyértelmű.

Na még utoljára azt is megcáfolnám,hogy mindenki kipróbálja a szüleit a keresztnevén hívni.Nekem nem jönne ki a számon az biztos.De ez is egyéni.

Na szép napot!