Hány éves kortól lehet otthon hagyni a gyereket felügyelet nélkül?
Arról lenne szó h van egy hamarosan 6 éves kisfiam,és egy lassan 3 éves lányom. Az éjszakákat mindketten átaludják gond nélkül. nem sokára lejár a gyes vissza kéne mennem dolgozni ám sehogy nem tudjuk megoldania párommal a felügyeletet arra az időszakra amig nem ér haza egyikünk. Mindketten több müszakba dolgozunk. Értelemszerüen váltó müszakba kérjük magunkat hogy gond nélkül tudjuk vinni-hozni az oviba,bölcsibe a gyerekeket. Ám ha pl én délutános vagyok ő meg éjszakás nem tudjuk kire hagyni a gyerekeket. Én este fél 11kor érek haza,neki meg 9kor el kell mennie. Sajnos nincs semmilyen segítségünk,aki át tudna jönni ilyenkor. Vagy ha egyikünk délelöttös a másikunk meg éjszakás lenne,akkor is ez lenne hogy reggel arra a 1,5 órára nem tudunk senkit hívni a gyerekekhez. Felmondani nem szeretnék ez miatt,mert kellene a pénz.
Nagyon nagy baj lenne ha ilyenkor felügyelet nélkül lennének? A nagyobbik gyereknek adtunk már egy telefont,gyorshívóba benn van az elsősegély telefonszáma,és tanítjuk ha baj van fel kell hívnia és mit kell mondani. Vagy szerintetek hogyan tudnánk megoldani?
érdekes kérdés, mert:
1: a mostani álláspontot nagyszerűen tükrözik a fenti kommentek
2. anyámék az öcsémet váltó műszakban hagyták magára 1 éves kora után. Kb. 1 órát aludt egyedül (soha nem ébredt fel), mikor az egyik szülő már elment, de a másik még nem ért haza délben, és szerintem soha nem jutott eszüke, hogy Te jó ég, meg mennek a börtönbe gondatlanság miatt. A kényszer nagy úr.
3. a férjem (nem akarok hazudni) 4-6 éves korától nyakában a kulccsal járt, mert a szülők dolgoztak, a rendszer nem engedett meg késést a munkahelyről, bébiszitter fogalmát még nem ismerték, szomszédok dolgoztak, nagyik nem voltak. Mondtak volna fel?
4. egy faluban tanítottam, ahol - igaz, hogy nem volt nagy forgalom, de az ovis (!) gyerekek 4-5 éves koruktól egyedül jártak oviba, senki nem volt a fenekekükben és soha egynek sem lett baja.
Nem biztos, hogy magukra hagynám (szerencsére nem vagyok ebben a helyzetben), de biztosan nem húzom rád a vizes lepedőt, mint a fentiek. Igenis voltak (nálunk Romániában legalábbis) olyan generációk, akik a kulccsal a nyakukban nőttek fel és semmi bajuk nem lett. Pedig nem 1-2 órára voltak magukra hagyva, hanem egész délelőtt-délután. A te gyermekeidet, napirendjüket, habitusukat te ismered. EGy olyan gyerek anyja, aki 1 órát nem bír egyhuzamban aludni, el sem tudja képzelni, milyen az, ha 3 órán keresztül a gyerek meg sem nyikkan, úgy alszik. Úgy gondolom, nem mérvadóak az itteni válaszok, mert minden gyerek és minden szülő más. Én azt vallom, hogy nem kell a gyerek fenekében lenni egész nap (nálam biztosítékkiverősek azok a kérdések, hogy nem mehetnek át kenyérért a sarki közértbe, míg alszik a gyerek, vagy a tata milyen isten ellen való vétket cselekedett, mikor a 20 méterre lévő kocsiban hagyta az unokát, míg újságot vett, vagy volt még egy kedvencem, mikor az anyukának este dolga volt és a 3 gyerekét (akik közül a nagyobbik már asszem tizenéves volt) nem volt szabad annyi időre magukra hagynia, mert Úr isten, elveszik tőle a gyerekeket). Mindennek van határa! A féltésnek is.
Már bocs, de engem a hideg kiráz, ha belegondolok, hogy egyedül hagynád a gyerekeidet!
Olyan, de olyan hamar megvan a baj! Mindenképpen valakit meg kell kérnek, hogy vigyázzon a gyerekeidre! Akár pénzért is!
Az egyik anyuka az 5 éves iker fiait otthon szokta hagyni, kb 1 órára,úgy,hogy ébren vannak,játszanak.
Nekem mondták anno,hogy miért nem hagyom itthon a legkisebbet,míg az oviba elmegyek a legnagyobbért? - én sem merem itthon hagyni,pedig sokszor akár félórát,órát is kint vagyok az udvaron,míg ők bent vannak,és ez idő alatt soha semmi nem történt... de itthon hagyni a gyerekeket... Annyi szörnyűséget hallani és féltem Őket!
Régen valóban más világ volt. Nem volt ennyire felpörgetve az életünk, és a gyerekek is mások voltak, mint ma. Ma egy 4-5 éves gyerek gond nélkül kezeli az elektronikus kütyüket, általában már olvas, mire iskolába megy, és sokkal nagyobb információáradat éri, mint érte volna pl. 20 évvel ezelőtt. De egy 5 éves gyerek még messze nem képes rá, hogy a dolgokat reálisan mérlegelje, egy 5 éves még félig a mesék világában él. Elhiszi, hogy a szuperhősök valóban tudnak repülni, hogy a sötétben szörnyek bújnak meg, vagy hogy a boszorkány valóban tud varázsolni... A mostani gyerekek zöme igazi felfedező. Okosak, ügyesek, viszont egészen más családmodellben élnek, mint pl. a nagyszüleik éltek 50 évvel ezelőtt, akik többnyire többgenerációs nagycsaládokba születtek bele.
A kérdező nagyobbik gyereke "hamarosan 6 éves", tehát még valójában csupán 5. A kisebbik pedig csak 2. Az egyik kicsi, a másik pedig pici, nem várható el tőlük, hogy bármilyen vészhelyzet esetén jó döntést hozzanak.
Valóban sok múlik az adott gyerek habitusán, léteznek az átlagosnál komolyabb, érettebb gyerekek is, de azt mindenképpen túlzásnak tartom, hogy még a bölcsis kishúg is az ovis bátyja felügyeletére legyen bízva. Tudom, hogy fontos dolog a pénz, de a gyerekek biztonsága még a pénznél is ezerszer fontosabb. Túlzásnak tartom, ha egy 10 éves még nem mehet ki egyedül a sarki boltba, de két ilyen kicsi gyereket egyedül hagyni órákra - az épp ugyanilyen túlzás.
Az a baj hogy sehogy nem tudjuk megoldani.. még estére talán,de mikor hajnalba kéne jönni azt senki nem vállalja. Már hónapok óta ezen vagyunk hogy megoldjuk hogyan tudnék visszamenni dolgozni,már 1200Ft-os órabérnél járunk,de a hajnali órákat mégse akarja senki vállalni. pedig csak 1.5 óráról lenne szó.
Komolyan nem tudom mit kéne csinálni és hogyan tudnánk megoldani
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!