"Iskolázottabb" vagy a férjednél, párodnál?

Ő szakmunkás, én diplomás. Tájékozottabb vagyok mint ő a mindennapi dolgokba, ráérek olvasni és régen is sokat olvastam. Ő a munkájához nagyon ért. Ha nézünk kvízjátékokat, mint pl a Maradj talpon szokta nekem mondani jelentkezzek, sokra tudom a választ,ő kevésre.

Viszont ezerszer türelmesebb a gyerekekkel , mint én!!!! Amikor az én agyam eldurran ő megy és megbeszéli velük és ezt nagyon becsülöm benne. Nem bízok rá fontos papírokat,eleve mire elmagyarázom mit hogy már rég megcsináltam, de rátudom bízni a gyereket, megeteti a kicsit, pelust cserél, órákat bújócskázik a naggyal, sőt valemelyik nap amikor kórházban voltam a kicsivel még sütit is sütött.:-)

Egyszerűen nem lehet összefüggésbe hozni az iskolázottságot a gyerekneveléssel!

Én fősulit végeztem, neki csak érettségije van.

Mivel tehetsége, érzéke van a programozáshoz, és egyébként borzasztó okos is (csak lusta egyetemet végezni), kiemelkedően keres abban a szakmában, nagyon jó szakember. Szóval én kitörölhetem a fenekem a papírommal mellette. :)

Amúgy hasonló szitu volt nálunk is, mint nálatok, csak fordítva. Ettől nem éreztem rosszul magam, tisztában vagyok vele, hogy a férjem okosabb nálam, és ezért mondtam én is már, hogy "mekkora hülye vagyok hozzád képest".

Na de hogy mennyi ideig nem tudott rájönni, hogy hogyan kell a pelenkát ráadni a gyerekre... :D Meg hasonlók. Ki ebben, ki abban jobb.

Nekem 2 diplomám van, a férjemnek érettségije. A gyereknevelésben eddig ez semmilyen problémát nem okozott. Igaz, még csak 9 hónapos a kislányunk. A mindennapi életben is csak annyiban van jelentőssége az iskolai végzettségünknek, h nekem olyan munkám van, amit szeretek, neki meg szakma nélkül olyan helyen kell dolgoznia, amit utál. :/

Mivel a suli óta rengeteget felejtettem, ezért nem csak ő tud alapvető dolgokban értetlenkedni, hanem van, h én kérdezek olyasmit, amit mondjuk egy érettségi előtt álló diák számára evidens. Ilyenkor meg is beszéljük, h fel kell majd kötni a gatyánkat, ha a kislányunk iskolába megy és ontja ránk a kérdéseket :)

Nekem diplomám van, neki szakmunkás vizsgája. A hétköznapi dolgokban én igazodom ki könnyebben, de ez inkább a rutin, mintsem a végzettség következménye.

De logikája neki van több, elvégre férfi. Míg én egy problémát háromszor megkerülök, négyszer átszervezek, addig ő jön, és megoldja 2 perc alatt. Ezt imádom benne! :)

Igen, de gyerek nevelésben nem számít ez. Ő ebben jó, én abban. Pl ért a sz.géphez, én csak netezek rajta, meg ismerem az office progikat. Ennyi, ő telepít, szé szed, összerak stb stb. Ő ért a vonatokhoz, ami a fiam mellett nagy előny, mert oda van értük. Én azonkívül, hogy sihuhuzik nem tudok érdemben hozzászólni.

De hivatalos papírokat én intézek mindenkinek, válogatottabban beszélek és magasabb pozícióban vagyok. Engem érdekel minden, őt csak 1-1 dolog. Nálunk én vagyok az ezer mester is, mert az is érdekel(fúrás, faragás, festés stb)

De ettől függetlenül nekem is vannak olyan buta kérdéseim amit ha józan paraszti ésszel gondolnék végig tudnám a választ.

Igazából ebben is kiegészítjük egymást, mert amit ő bonyolít túl én gondolom egyszerűbben és fordítva.

Gyereknevelésben amúgy ő az engedékenyebb, én a szigorúbb.