Fizetés nélküli szabit nem adhatnak ki önkényesen, ugye? Fontos!

Még egy:

"A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) VI. fejezetének „Egyéb munkaidő-kedvezmények" fejezete tartalmazza. Az Mt. alapján egyéb munkaidő-kedvezménynek minősül a szülési szabadság, a gyermek gondozása és ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó ápolására adott fizetés nélküli szabadság, valamint a saját lakást építő munkavállaló fizetés nélküli szabadsága. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ezek törvényben szabályozott - a munkáltató részéről kötelezően elismerendő - kedvezmények.

Természetesen előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása - tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése - kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.

A társadalombiztosítás rendszerében az úgynevezett „biztosítotti" állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza, ezen belül a biztosítottak körét tételesen a Tbj. 5. §-a határozza meg.

A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy a fenti esetekben annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony - munkaviszony - fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.

Gyermek gondozása, ápolása

A biztosítás szünetelése tekintetében kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (gyes) való jogosultság, továbbá 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.

A törvényi kivétel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyára nézve azt jelenti, hogy biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is fennáll. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető készpénzellátások megállapításánál tehát a biztosítási idő folyamatos, ami azért lényeges, mert a biztosítási idő folyamatossága kihatással van az ellátások mértékére és azok időtartamára.

Gyermekgondozási segély

Az első két esetben engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási segély igényelhető, amelynek a szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.

Gyes utáni járulékok

A megállapított, illetve folyósított gyes összege után az ellátásban részesülő személy nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat is - fizet. A nyugdíjjárulék összegét a folyósító szerv köteles levonni az ellátás összegéből, és azzal csökkentetten kell átutalnia a jogosult részére.

Megszakítás

A fizetés nélküli szabadság időtartama - gyes folyósítása - munkába állás címén bármikor megszakítható, azonban az igényjogosultsági időn belül történő újbóli gyes igénybevételekor újabb kérelem benyújtására és annak a munkáltató részéről való engedélyezésére van szükség.

Nem kell a fizetés nélküli szabadságot újból kérelmezni és engedélyezni, ha a gyesben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyes folyósítása - kérelemre - a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel."