Miért akarhat gyereket az aki nem is szereti őket?

Más gyerekét lehet hogy nem szereti, de attól a sajátját még szeretheti.

Régen én sem voltam oda a gyerekekért, mégis akartam gyereket, és tudtam, hogy a sajátomat szeretni fogom. Azóta szeretem a többi gyereket is.

Kapuzárási pánik. Gondolom, szeretné megérni a gyerekei diplomaosztóját, neadjisten unokákat. Ehhez pedig 37 évesen épp ideje felébredni, mert ugye az sem biztos, hogy egyből sikerül a baba stb.

A saját gyerekéhez mindenki máshogy áll hozzá. Az én párom régen sem, most sem szereti igazán a gyerekeket, DE a mieinket imádja és mintaapa.

Igaza van annak, aki azt írta, hogy a sajátját szeretheti, attól még, hogy ezidáig a többi gyereket nem szerette!

S igen, az idő is gondolom arra ösztönzi, hogy most már vállaljon gyereket.

Nem egy pasit ismerek, akiből ki sem néztem volna, hogy egyszer apa lesz, aztán meg a sajátjukat imádják.

Az én férjem sem szereti különösebben a gyerekeket. A kisfiúk pedig kifejezetten idegesítik.

Nos.....kisfiunk született :D, akit mindennél jobban imád. És mostmár jobban elvan az többi, "idegen" gyerekekkel is.

Én egy ilyen esetet ismerek személyesen, de ő nő, viszont az indíték/ok lehet ugyanaz, hogy egy közös gyerektől érezné szorosabbnak, biztosabbnak a Ti kapcsolatotokat.

Amit én ismerek, ott a nő kifejezetten azért akart gyereket, hogy a férfit maga mellett tudja. Nos azóta külön vannak, de a férfitől több törődést és szeretet kap a gyerek...

Én sem vagyok oda a gyerekekért, a legtöbb egyszerűen idegesít, soha nem értettem, hogy mások miért tartják őket cukinak.

Most kismama vagyok, és már most imádom a babámat, és ezt tudtam előre, hogy a saját gyerek az teljesen más, ezért mertem vállalni. Nem kell feltétlenül gyerekimádónak lenni ahhoz, hogy valaki jó szülő legyen.

Más gyereke viszont még mindig idegesít :)