Mennyire jellemző az, hogy a férjetek/párotok épp akkor kezd el féltékenykedni, amikor otthon vagytok a babával?

Hat hónapos az első babánk. Még mindig dúl a szerelem a férjemmel, úgy érezzük, hogy napról napra jobban szeretjük egymást, szóval minden ideális.

Soha sem csaltam meg, még csak rá sem nézek másra, mert a világ minden kincséért sem cserélném őt senkire, ő is hű hozzám.

A baba előtti években inkább én voltam féltékeny időnként, ő alig, kétszer fordult elő pár napos féltékenykedés, amióta ismerjük egymást, az is valamilyen szinten jogosan, akkor, amikor valaki nagyon egyértelműen kezdett el nyomulni nálam annak ellenére, hogy én semmit sem jeleztem vissza.

Most viszont szó sincs ilyesmiről. Itthon vagyok a babánkkal, mindenhova hármasban megyünk, fix napi programjaim vannak, nyitott könyv az életem előtte. A gyereknek napirendje van, tehát édesanyám 1500 km-ről meg tudná mondani, hogy 10:05-kor mit csinálok itthon.

A férjem mégis most kezd el féltékenykedni. Nem bántóan, sőt, valamilyen szinten még imponál is, csak zavar, hogy nem tudom véglegesen megnyugtatni. Mondja, megbeszéljük, egy hétre nyugi van, majd ismét előjön benne. Ha tornázom délelőtt (tudja, hogy mikor szoktam) és akkor hív, akkor vagy felveszem a telefont, vagy nem. Ha felveszem, akkor nyugodtan beszélünk, de lerakom, hogy tornázhassak tovább, fél óra múlva meg kapom az sms-t, hogy biztosan a torna miatt lihegek-e.

Ha nem veszem fel, mert nem akarom megszakítani az edzést, akkor azért kapom az sms-t, hogy mit is csinálok.

OK, nem vesztettem túl sokat a lánykori formámból, sőt, azt mondják, hogy megszépít az anyaság és még csinosabb vagyok, de mégiscsak pici gyerekes anyuka vagyok nagy szerelemben egy tökéletes férjjel. Miért csalnám meg? Hogy juthat ilyen az eszébe épp most?

Amíg dolgozni jártam, idegenekkel találkoztam nap, mint nap, minden reggel belőtt hajjal, kiöltözve, sminkben vonultam el itthonról, és a túlórák miatt azt sem lehetett tudni, hogy mikor érek haza, akkor miért nem volt féltékeny?

A ti párotok is akkor "őrül" meg, amikor józan paraszti ésszel a baba mellett esélyetek sem lenne félre lépni?