Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Idegesít. Lehet hogy nem...

Idegesít. Lehet hogy nem szeretem?

Figyelt kérdés

Szörnyű ezt leírni. Borzasztó anya vagyok és tudom azt is hogy nekem kellene valahogy változni, de nem tudom merre induljak.

2,5 éves a fiam és semmi nem köti el, állandóan vele kellene foglalkozni, akkor "normális" csak. De sokszor akkor is idegesít, ha pl. együtt főzünk, mert csak akadályoz úgy érzem.

Állandóan csak a 3 hónapos kisthúgán jár az eszem, hogy elvégezzek mire ő felébred. Ő teljesen elvarázsol olyan bájos, nyugodt, kedves kislány, amilyen a fiam sosem volt, ő ugyanis mindig sírt.

De ez így nem mehet tovább, normális anyára van szüksége mindkét gyerekemnek.

A férjem sajnos szintén hamar elveszti a türelmét.

Problémás a fiunk evése, alvása, beszédfejlődése, nem szobatiszta. Pedig nagyobb visszaesést nem tapasztaltunk a kistesó születése óta, előtte is elég "nehéz" gyerek volt, aki ráadásul még félénk, visszahúzódó is társaságban.

Segítség akad olykor-olykor, de azt tapasztalom, hogy amikor a nagyszülőknél tölt 1-2 napot, teljesen más milyen lesz, még nehezebben kezelhető amikor haza jön. Ott ugyanis minden rá van hagyva, pedig szegény csak felszabadul kicsit náluk. A másik nagymama fantasztikus ért a nyelvén, vele nem hisztis,sokat fejlődik, amikor vele van, csak sajnos pont messze lakik és ritkán tud vele foglalkozni.

A bébiszitter nem jött be nekünk (nekem nem szimpi) és sajnos a bölcsi sem (az meg a fiamnak nem), ezért nem is erőltetem.


2011. dec. 29. 13:41
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Már hogyne szeretnéd a nagyot:-) Csak nagyon kimerítő, amikor reggel 7 órától este 11-ig egyetlen perc nyugtod sincs, valamelyikhez mindig menni kell...

Tudom, nálunk ugyan ez a helyzet. 2,5 hónapos a kislányom és 2,5 éves a kisfiam. Tesó születése előtt nagyon jó kisfiú volt a nagyobb. Soha nem volt evés, alvás vagy viselkedésbeli probléma vele. Mióta viszont megszületett a tesó hisztis lett, szemtelen (rendesen visszafelesel, mert Ő már nagyon szépen beszél, túl sokat is...), nagyon nehezen alszik el, válogat az ételek között stb. stb.

Próbálunk annyi figyelmet szánni rá, amennyit csak lehet, de estére már nagyon elfáradok... És van hogy én is a falra mászom tőle...

A megoldás csak a sok-sok szeretgetés és a türelem! Nálunk a szoptatás a kritikus idő, mert a pici is sírva szopik sajnos, közben meg a nagy is mászik rám, és 1,5-2 óránként szoptatok, gondolhatod!

Sokkal több igénye lett a nagynak a testi szeretgetésre mióta tesója van. Korábban nem is hagyta.

Nálunk is van hogy 1-2 napot a nagynál tölt, olyankor nálunk is rosszabb a helyzet, mert ugye a nagyi az összes percét rá szánja, amit itthon nem tudok biztosítani és amikor haza jön akkor jönnek az iszonyat hisztik ez miatt.

Csak az idő segíthet ebben... Én ebben reménykedem... Talán ha már nagyobb lesz a tesó 1-1,5 éves, amikor már tud vele kezdeni valamit talán akkor fog változni a helyzet. Addig meg kitartás és odafigyelés!!

2011. dec. 29. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Tudom hogy nehéz én is így voltam 2 éve ( a lányom egy kis angyalka volt, mindig tankönyv szerint csinált mindent szépen aludt, evett, szopizott, mosolygott stb:)) A fiam meg ugyanígy mint a tiéd. Én kerestem egy családi napközit ahol 8 vele egykorú gyerekkel volt és eljárt oda szépen 3 hónapot (nagyon megszerette és sokat fejlődött) Majd még nem volt 3 éves (októberi) de szept.től kezdhette az ovit ahol van hely oda beveszik a 2.5 éves kortól is a gyerekeket! Kérdezz utána hátha nálatok is így van.

KELL egy kis pihi amit egymás nélkül töltötök és sokat fejlődne ráadásul.

Hozzátenném a történethez hogy nekem most a fiam már 4.5, a lányom most 2.5 na és megfordultak a dolgok:)))

A fiammal mindenhová el lehet menni ügyes, okos, szívesen segít, szépen beszél mondókázik énekel stb, egyedül is eljátszik, de van amit együtt csinálunk.

A lányom viszont most van a dackorszakban ha épp nem délutáni alvását tölti (mint most) akkor egy minitornádó, csak úgy hisztizik, feszül benne az akarat stb.szóval most vele nehezebb.

Szóval a kisfiadnál is, ez most életkori sajátosság is.

2011. dec. 29. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
én megértelek, én is hasonlóan vagyok vele, csak épp fordítva. Imádom a kisfiamat és az újszülött kislányomat érzem annak akadályaként, hogy a fiammal legyek. A kisfiam egy angyal, a kislányom elég ölbebaba, szinte minden este bőgök a fáradtságtól, kimerültségtől, egész nap ölben van, a fiammal alig tudok játszani kicsit. Tudom, hogy csak átmeneti a helyzet, ez ad erőt, de néha nehéz. Férjem sokat dolgozik, alig van itthon. Tarts ki, lassan megoldódik minden.
2011. dec. 29. 18:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
Kislányod születése előtt is így éreztél a fiad iránt? Bocs, hogy ez off.
2011. dec. 29. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 anonim ***** válasza:

megnyugtatlak nekem 5 éves a a nagy elvileg ő már nagyon okos 3 hónapos a kicsi. De kikészít néha amiket művel, nem érti meg ha békén hagy és hagyja hogy elvégezzek a tesó körül sokkal előbb tudok vele foglalkozni mintha mindig megszakít valamivel. Pl ha a kicsi eszik tuti neki is akkor kell kaja stb. Tudom hogy ő is szeretne több figyelmet, és néha észreveszem magam hogy olyasmiket gügyögök a kicsinek ami a nagynak nem esne jól ha hallaná, de egyenlőre keresem az egyensúlyt. Pedig imádom mindkettőt csak még nehéz egyformán éreztetni.

De majd ha a kicsi is megindul nyugi majd már nem elszel annyira szerelmes belé:)Én pl azt csinálom, hogy néha néha lopok időt hogy kettesben csináljak progit a naggyal. Ezután mindig tök jól lenyugszik. Ha meg tényleg rossz és akadályoz esetleg veszélyezteti a kisit akkor, vasszigor és nem csak ígérgetés, de megy a büntibe. egyenlőre ennek még várom a hatását, de remélem felfogja végre hogy nem dugjuk az elektromos fogkefét a kicsi szájába és hasonlók..

2011. dec. 30. 00:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 A kérdező kommentje:
Semmi gond nem volt én velem a tesó születése előtt, sőt folyamatosan furdalt a lelkiismeret, hogy a nagy pocakom miatt már nem tudok vele normálisan foglalkozni, höcögtetni, felvenni, már játszótérre sem én vittem a terhességem végén. Alig vártam, hogy megszüljek és végre csak vele foglalkozhassak, mert ugye a pici csak eszik-alszik majd és a fiam a mindenem. Persze nem így lett, totál szerelmes vagyok a lányomba és sajnos nehezen bírok kettőjükkel. Próbálkoztam én is családi napközivel, de sajnos a fiam nagyon bátortalan, visszahúzódó természet, nagyon zokogott amikor ott akartam hagyni, így inkább nem erőltettem, ráadásul pont a tesószületést követően vittem, talán a legrosszabbkor.
2011. dec. 30. 21:32
 17/18 anonim ***** válasza:

Akkor biztos rendbe fog jönni minden, ha te is látod, hogy változtatni kell valamin. A fiadat is szereted, de a 2 gyereket nem fogod tudni egyformán szeretni, hiába is akarod mert nem egyformák. Lásd meg újra a fiadban is a jót Ő, nagyon érzékeny kisfiú lehet, nagyon érzékenyen reagálhat a te lelkiállapotodra is, nagyon jó kis adó-vevőik vannak, biztos érzi ami végbe megy benned.

Nagyon fontos, hogy először Te, nyugodj meg és gondold át mit érezhet a kisfiát. Közéleti felé újra szeretettel, türelemmel. Biztos meg lesz a gyümölcse, főleg, ha előtte semmi baj nem volt.

Remélem tudtam valamit segíteni.

2011. dec. 30. 22:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm!

Azt hiszem 1-jén teszek újévi fogadalmat :-)

2011. dec. 30. 22:41
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!