Mit csináljak? Lehet ez még jobb vagy már nem?

Jezusom... ha ez nem kamu kerdes, akkor surgosen tunj el onnan es ne is mond meg hogy hova mentel. Nem ertem hogy hogy voltal kepes ennek a kocsognek gyereket szulni????

De nalam az veri ki a biztositekot, hogy hagyod hogy bantsa a gyereked... ezt NEM lenne szabad engedned!!!! Gondolj mar bele hogy milyen elete van/lesz annak a picinek, ugye ezt te sem akarod????

Azonnal kerj segitseget, szulok, testver, barat, rendorseg+latlelet stb.

Először is nagyon sajnállak, ilyen ember úgyis visszakapja majd az élettől amit tett.

Ha én már az elejétől tudtam volna, hogy ilyen agresszív elhagytam volna,gyereket semmiféleképp nem szültem volna neki.Meg se érdemel téged ez az ember,se a gyereket!Nem tudom mi okból ilyen,talán gyerekkori lelki trauma,vagy ezt látta otthon,vagy egyszerűen agresszív.Szerintem ha teheted szedd össze magad,valahogy,valkihez(akár anyaotthonba egy ideig) de menj el,az se jó,hogy te tönkremész lelkileg-fizikailag és a gyerek is.(lehet csak 2 éves,de emlékezni fog HIGYJ NEKEM NÁLAM IS EZ VOLT 3 ÉVES VOLTAM ÉS A MAI NAPIG EMLÉKSZEM MINDENRE!)Mély nyomot hagynak egy icipici gyerekben is.Sok erőt,kitartást és ne feledd csak egyszer élsz,tedd minnél boldogabbá a saját és gyereked életét!

Figyelj!

Azt te is tudod, hogy ezt a helyzetet csak félig köszönheted a párodnak- mert Te vele maradtál egy olyan nívótlan, méltatlan, kritikán aluli életben, amire nincs mentség... Erre az életre Te gyereket szültél, és én személy szerint emiatt nagyon-nagyon haragszom! Mi vette el az eszed ennyire? Így kiszúrni egy kicsi emberrel- üti vágja az apja, meg a szeme láttára az anyját is- hát ilyen nincs!

Az önzésed végtelen. Először: mindegy mi lesz, Te vele maradtál.

Másodszor: mindegy mi lesz, neked gyerek kell, mindegy az is, hogy hova.

Most meg az a mindegy, hogy mi lesz a gyerekkel, nem azon töröd a fejed, hogyan mássz ki ebből, hanem, hogy eldobd az életedet, mert neked már nem ízlik ... (el is hiszem, ez nem élet így).

KUTYA kötelességed rendbe tenni a helyzetet a gyerek miatt!

1) Holnap reggel nyomás a családsegítő központba, ahol EZT MIND mondd el, amit leírtál ide.

2) MENJ el a háziorvoshoz, neki is mondj el mindent, ne szégyelld, TENNI KELL! A házidokinak lesz tippje- pl az, hogy ha dühöng a férjed hívod azonnal a rendőrség mellett a MENTŐKET is!

3) A rendőrséggel közlöd, hogy mi a helyzet, ha hozzátok ér a férjed, látletetet vetetsz.

4) Feltelefonálod az összes létező szeretetszolgálatot, hogy hol tudnának nektek ideiglenes menedéket adni, amíg össze nem spórolsz egy albérletre valót...

HA EZT nem tudod megtenni, akkor a gyerekednek keress nevelőszülőket- és bocs, de a többi a Te dolgod.

Elnézést a stílusért, nem részvétlen vagyok, különben nem válaszoltam volna. De mélyen felháborít, hogyan lehet egy gyereket ilyen helyzetre a világra hozni. A saját életeddel azt teszel, amit akarsz, nade hogy egy gyereket ver az apja...

Legszívesebben most azonnal örökbe fogadnám, neked nem való.

Naagyon sajnalom amin keresztul kellett menned..szornyu lehetett. De az ongyilkossag nem megoldas..ki kell lepni!! Elhiszem, hogy nehez, de valahova menned kell. Nincs egy baratnod, szomszedod, barki, akihez fodulhatnal? Ha nincs, akkor nezz ki egy varost, messzebb, ahol kezdj el lakasokat nezegetni (ha interneten csinalod, torold ki az elozmenyeket!!!!) gyujts egy kis penzt es lepj le. De a rendorsegtol kerj segitseget, nehogy rad talaljon es bantson az a szemetlada.

Magadert es a piciert is meg kell tenned!! Eddig sem lehetett tul jo sorod, de most itt az ido, hogy ennek veget vess!! Meg csak 30 eves vagy, elotted az elet, a boldogsag egy rendes emberrel..es foleg a kicsi fiad elott. En is kileptem 33 evesen egy rossz hazassagbol. Nehez volt, de ment. Ott nem volt fizikai, csak lelki terror, folyamatos veszekedes, piszkalodas. Mondom, nem volt egyszeru, de megcsinaltam. Azota egy boldog kapcsolat, egy nagyon rendes ember ramtalalt!! Neked is mennie kell!!!!

Menj..ha segitsegre van szukseged a terv elkesziteseben, uzenj!

Sz.

Szia!

Tudom a legkevésbé az hiányzik most neked, hogy mindenki jól beolvasson. De azért szégyelld el magad mélységesen!8 éve tűröd ezt???Még hagyján is, de szülsz ennek a disznónak egy ártatlan kisbabát, és tönkreteszed az életét??

Nagyon figyelj ide!Holnap azonnal pakolj össze,amikor nincs otthon a pasid, fogd meg a gyereket és tűnés otthonról!Ha nem teszed, gondolj arra, amit most írok: életed végéig bánni fogod, hogy mit tettél a gyerekeddel, hogy ilyen bántásnak tetted ki.Sosem fogod megbocsátani, ha valami komolyabb baja lesz.

[link] Őket felhívhatod, biztosan segítenek vagy keress rá a neten az anyaotthon szóra,kidob egy jó párat, de MENJ!!!Tartozol magadnak ennyivel, bár az elmúlt 8 év azt mutatja, hogy te szereted,ha megaláznak,mert nem lépsz, de nincs jogod ezt tenni a gyerekkel!

Sajnálom, hogy ilyen nyers voltam,de remélem ez a stílus felnyitja a szemed, téged is nagyon nagyon sajnállak és ha lenne egy nagy házam, be is fogadnálak szívesen.Kérlek vedd komolyan,amit itt írunk neked és menekülj el onnan!

Üdv.

Bocs, de nekem az sem férne bele, ha egyetlen egyszer is ezt tenné velem vagy a gyerekkel. Amit leírtál abból nem az a gáz, hogy mindennapos vagy nem elsősorban, hanem az, hogy még mindig nem fogod fel, milyen életet élsz.

Sajnálom a gyerekedet.

Nem azért, mert megszületett, hanem mert erre a helyzetre teherbe estél. Sajnállak, a kemény szavaim nem azt jelentik, hogy nem könnyezem meg a sorsodat- és a ne haragudj, a gyereked életét tönkre tevő ostobaságodat. Ha akarnád lenne megoldás a helyzetre most azonnal, nem az a lényeg, hogy haza a dja a pénzt, hanem, hogy lehet most rögtön is megoldást találni a gyerek nyugalmára hogy vigyázzon rá valaki, MÍG TE DIOLGOZOL és nem otthon élsz.

Ez sajnos a te felelősséged, te döntötted el nem is egyszer-most is- hogy a gyereked pszichés fejlődését kiteszed ennek az életnek- mert nehogymár te menj el... (bocs de most nem ez a fontos).

Van fogalmad róla, mit teszel a gyerekkel, milyen felnőtt lesz így belőle? Mert te barátok, mindenki nélkül kiszolgáltattad magatoket egy állatnak, pedig tudhattad a előzményekből, miket tett a gyerek érkezéséig is? Ha szeretné a gyereket, nem tenné ki egy ilyen életnek.

..és Te sem.

Elszomorít a történeted, az anyai nemtörődömség magasiskolája még akkor is, ha tudom, hogy iszonyú nehéz fejest ugrani egy ismeretlen helyzetbe, ahol CSAK rajtad múlik a sorsotok érzelmileg és anyagilag is.

:(