Meztelenkedés a gyerek előtt?

A lányom 15 hónapos.Nem járkálunk elötte meztelenül!!!!

Mikor megyek zuhanyozni jön velem,mert különben orditana.Abban nincsen is semmi baj.Van,hogy apához is benyit,de nem szokott.

Szerintem sem jó ha meztelenkednek a gyerek elött..

A szüleim elöttünk sem járkáltak úgy.E`s szerintem is ez így normális...

Szerintem kicsik előtt nyugodtan lehet, hisz természetes. Esetleg ha már nagyobb, apának kisgatya, anyának bugyi. Szerintem nem szabad túlmisztifikálni ezt az egész meztelenkedés témát. Nálunk is hasonlóan zajlott le, én is így szeretném majd.

32 heteske

Én úgy nőttem fel, h nem takargattuk magunkat egymás előtt. A mai napig simán átöltözöm a szüleim, vagy a nagymamám előtt; a kertünkben nyáron csupaszon napozok (közös telken élünk az anyukámékkal); és amikor aranyerem lett, azt is az anyukámnak mutattam meg, h mondja meg, ez aranyér v sem.

Mivel ők tettek tisztába, fürdettek, törölték ki a popsim,...nem érzem úgy, h volna mit takargatnom.

A párom már más tészta, ő max alsógatyáig vetkőzik, de azt se szívesen.

A lányomat (6,5 hós) majd megpróbálom úgy nevelni, ahogy engem neveltek, apuka meg majd meglátjuk, h h reagál. Biztos van arany középút.

Én úgy gondolom, h nem okozott kárt bennem ez a hozzáállás, hamar fel is lettem világosítva, mert az anyukám készült arra, h nekem is korán meg fog jönni a menstruációm. Igaza lett, 10 évesen jött meg először (mint neki), és soha nem tettem fel olyan buta kérdéseket, mint amiket itt olvasok sokszor fiataloktól! Csak szexelnek, de halvány lila gőzük sincs az alap biológiáról! Megdöbbentő, mert nekünk még netünk sem volt akkor, mégsem voltam tudatlan! A fiatalok számára meg itt a rengeteg tudomány, ha már könyvet olvasni nem szeretnek, de nem élnek a net nyújtotta rengeteg lehetőséggel. Sokan helyesen írni nem tudnak! (Pl szoli, bulik, meg fodrász helyett könyvtárba, színházba, meg múzeumba kéne járni!)

Szóval én nem gondolom, h helytelen (vagy káros) lett volna ez a meztelenkedés.

Persze azt sem állítom, h aki másként csinálja, az rosszul teszi.

Mki mást hozott otthonról, és azt fogja átörökíteni.

Bocs, h ilyen hosszúra sikeredett a válaszom! :)

Szerintem nem kell ebből nagy ügyet csinálni. Ha bejön valamelyik amikor öltözködöm nem fogok a szekrényajtó mögé ugrani, a férjem sem.

Már nagykamaszok, de mindíg így volt, ők is simán öltöznek előttünk és mi is előttük. Ha sikoltozva rángatnék magamra valamit, az nem lenne természetes és akkor mint kisgyerekek azt hitték volna, hogy valami baj történt, valami olyan aminek nem szabad történnie, és nem lenne természetes a viszonyuk a meztelenséggel.

Én nem tudok a gyerek előtt nem meztelenkedni. Ráadásul fiú. Egyedül nevelem, nem tudom eltereltetni a figyelmét mással. De engem nem is zavar. Nem fogok elvonulni átöltözni a fürdőszobába (pláne mert oda is követ), mert szerintem az emberi test nem szégyellni való. Természetesen mások előtt nem meztelenkedünk, én a három éves fiamat a strandon sem járatom pucéran. De szerintem az, hogy családtagok látják egymást pucéran olykor, az természetes. Az a vicces, hogy én régen nagyon szégyenlős voltam, 20 éves koromig a kutyámat is kiküldtem, amíg átöltöztem, aztán mióta szültem, nekem ez elmúlt. A szüleim előtt is nagyon szégyenlős voltam előtte, aztán amikor meglett a fiam, és elkezdtem szoptatni, ez elmúlt, bár nem csak a szoptatás miatt, maga a szülés miatt is szerintem. Oké, sosem voltam az az utcán, buszmegállóban, plázában szoptatós fajta, mert idegenek előtt persze feszélyezett volna, de az a görcsös szégyenlősségem teljesen elmúlt, sőőt, erről van egy nagyon érdekes sztorim. 19 évesen voltam egy fesztiválon, ahol olyan zuhanyzók voltak, hogy oké, külön fiú lány, de nem voltak elválasztók, mindenki látott mindenkit. Hát engem oda hat ökörrel sem lehetett volna bevontatni, inkább a sátorban mosakodtam törlőkendővel, de erre képtelen voltam. Tavaly nyáron, amikor 2 éves volt a fiam, ismét elmentem 3 napra a jól megérdemelt kis pihenőmre egy hasonló fesztiválra. Kicsit kisebb kaliberű hely volt, igen kis költségvetésből, ugyanis még külön fiú/lány zuhanyzó sem volt, csak egy "szoba" ahol tusok álltak ki a falból. És persze a legtöbb csaj nem mert bemenni, merthogy meglátják a fiúk. Én meg magamat is meglepve bementem, levetkőztem, letusoltam, felöltöztem és kijöttem, egyszerűen rohadtul nem érdekelt, hogy ott mások is vannak, úgy voltam vele, hogy tisztálkodnom csak kell, tehát ez nem magamutogatás, arról meg nem én tehetek, hogy máshol nem lehet.

Jó, ez kicsit extrém példa, de az a lényeg, hogy mióta gyerekem van, nem vagyok szégyenlős. Nem mutogatom magam mindenkinek, de már egyáltalán nem zavar, ha valaki meglátja a cicim mondjuk, vagy akármi ilyen. Sokkal könnyebb így az életem :) Én a fiamat sem akarom szégyenlősségre szoktatni (engem mondjuk apukám nevelt erre, amikor olyan 9-10 éves voltam, korábban nem, de akkortól már leszidott, ha őelőtte pólót cseréltem, hogy miért nem fordulok el, vagy mondom neki, hogy menjen ki, pedig még semmi mellem nem volt...), szerintem a fiamnak is könnyebb lesz úgy az élete, ha nem kell szégyenlősködnie, amikor pl. uszodában át kell öltöznie, vagy ha netán kollégista lesz vagy hasonlók.

Nekünk is így természetes!

Én soha nem takarom magam ha egy kisgyerek előtt kell átöltöznöm! Hiszen ő még úgysem tudja! Ha meg megkérdezi, hogy jé ott a cicid? akkor válaszolok, igen ez a cicim és kész. Szerintem nincs ebben semmi!

Ha állandóan görcsösen takarnám magam tényleg lehet úgy érezné hogy ez bűn és lehet később súlyos szexuális, testi problémákat okozna nála!

Persze én sem szaladgálok itthon egész nap meztelenül, de nem zárom be az ajtót, nem takarom magam stb.

Viszont idegenek előtt én sem szeretek! Még zuhanyozni sem! és a lányomat is tanítom hogy utcán, idegenek előtt nem meztelenkedünk, mert nem illik. Meg úgy játékosan próbálom neki ezt is előadni, hogy az egy titkos dolog, mindenkinek van, de nem mutogatjuk mert nem illik, de próbálom úgy hogy nehogy azt higyje hogy ez bűn. amúgy két éves.

A múltkor olyan aranyos volt! Most hogy jó idő van ugye nincs pelus és adtam rá bugyit hogy szóljon, le ne pisilje a szép kis bugyiját! Meg kapott szoknyát! Aztán úgy alakult hogy elszaladunk a nagyon közeli kis boltba! Na hát ő elkedte: "Anya megmutatom a bugyimat a boltba a néniknek, bácsiknak" Én meg csak mosolyogva mondtam, hogy tudom hogy nagyon büszke a szép bugyijára, de a bugyinkat nem mutatjuk a boltban meg az utcán, mert az titkos dolog. Megértette! :)

Amúgy érdekes mert az apukája eleinte zavarban volt ha nézte a kicsi. Nem is nagyon mászkált előtte meztelenül, ha mégis előfordult és látta hogy a kicsi nézi, zavarban volt és elfordult gyorsan felöltözött. De vhogy én úgy látom hogy ez teljesen megváltozott, már nem zavarja. A kicsi is megszokta hogy nincs szégyenlősködés és ez nálunk így természetes! Aztán majd ha ő szégyenlős lesz akkor elfogadjuk azt is! De van akinek így jó van akinek úgy jó! Tényleg sok függ attól kit hogy neveltek, vagy hogy mit látott otthon! Bár itt is lehet pont ellenkező mint amit otthon látott! Fogadjuk el hogy ki így ki úgy és ne kritizáljuk egymát ezért!

De amúgy az is érdekes hogy a régi párom előtt kicsit szégyenlős(ebb) voltam, a mostaninál meg szó sincs ilyesmiről!

Úgyhogy ahogy jön!