Evés közben hány "hákliját" különleges kiborító kérését teljesíted 2 évesednek?
23 hónapos akaratbajnok lányom van. Az evés hetek óta egy rémálom. Nem tudom eldönteni HOL is a határ amikor már ne engedjek neki.Leülünk ebédelni (mindig ugyanakkor és tízórait már ki is hagytam hogy biztosan éhes legyen).Magamnak is teszek mert ő egyedül eszik. Koszolva még, de egyedül.Leülünk, akkor ő neki nem jó a szék amiben ül, jó akkor átül a bátyjáéra (ő nincs itthon, mert ovis).Aztán elé teszem az ételét saját tányérjában,erre ő az enyémet kéri.Ha az enyémben teszem oda akkor ordít hogy a micimackós tányért kéreeeem. Ha villa van akkor neki egyből kanál kell, ha kanál akkor villa. Aztán elkezd enni, akkor ha olyan az étel hogy nem boldogul vele akkor csapkod, ellöki a tányért, erre mondom neki hogy nem játszunk az étellel, ha nem kéri akkor elteszem és mehetünk kezet mosni.
Ekkor egy újabb hisztiroham (hiszen éhes).Na akkor a kezét megfogva segítek neki feltenni a villára mondjuk az ételt, de közben visít hogy NE NYÚÚLJ A TÁNYÉROMHOZ! Majd ismét tányért akar velem cserélni, szól hogy én ne egyek hanem őt nézzem.
A férjem szerint hagyom hogy hülyét csináljon belőlem. Én meg nem tudom eldönteni hol az a pont ami még jogos kérés (pl. hogy nem boldogul a kanállal és inkább villával enne) és melyik az ami már csak hiszti.
Próbáltam hogy két ilyen dolgot teljesítettem aztán a harmadiknál mondtam,hogy jó akkor befejeztük az evést. Persze akkor is ordított hogy éhes vagyok...
Szerintem igaza van a férjednek. bocsi. szivat ezerrel.
egyet se teljesíts következetesen, és leszokik róla. mondd el evés előtt, hogy mától így lesz,, és kész!
Hát pengeélen táncolsz.
Nálunk is van ilyesmi, de van, aminek engedek, és van, aminek nem. Ez kicsit attól is függ, milyen állapotban van.
Pl. kanalat meg villát mindig kikészítek neki előre, és akkor ő választ, ebből így nincs gond. Tányérválasztás, ilyesmi nálunk is van.
Szerintem az egyetlen bakit ott követted el, amikor elvitted kezet mosni (hogy beígérted), de utána visszaültetted az asztalhoz. Azóta tudj, hogy "bármit megcsinálhat".
Nálunk is volt egyébként ilyen jelenet, azzal a különbséggel, hogy én az ágyába is már bekísértem, mondtam, hogy alvás van. 5 perc hiszti után bementem megkérdezni, hogy enne-e még. Akkor mondta, hogy igen, én meg hogy ok, és elmondtam a szabályokat. utána már nem volt ilyen gondunk.
Mondjuk nálam hangulatfüggő, hogy mikor mire "ugrom" vagy nem. Sajnos ugyanaz a dolog egyszer felidegesít, másszor meg nem, nyilván az én állapotomtól is függ.
Hát nem egyszerű, az biztos. :o)
Kitartás!
2 és 4 éves anyukája, 14 hkm
Szia!
Az én fiam 2,5 éves , de még ugyanezek az elemek megtalálhatóak az étkezése során:) Csak ő nyúlhat hozzá pl, nem a kenyeret eszi, a zsemlét...rá két percre inkább kenyeret adjak....meg sorolhatnám.
Ez bezony a dackorszak, amit csak MI, anyák vagyunk képesek ösztönösen fogadni, mert a ffaik nagy része szerint "felesleges hiszti". A férjemnél is hamarabb szakad a cérna, én viszonylag jól tűröm ezeket.
Hol a határ? Amikor az én fiam inkább zokog, mint eszik, mert véletlenül én raktam rá a szalámit a kenyérre, akkor nyelek egyet, fogom a szalámit lerakom a tányérjára, hogy ő vegye el onnan. Most kezdjek el parancsolgatni, meg "deakkorisazvanmaitmondok" dolgot csinálni ?
Nem. Mert egyébként egy okos, értelmes, segítőkész fiú, csak most ez a "korszak" talált ránk. Én így látom, nekem ez a "módszerem".
Na igen...én is épp ezt nem tudom,hogy most ez dackorszak és csak azért csinálja (és ki fogja nőni), vagy épp most helyezem le az alapjait a fejünkre növésnek illetve az asztal és az étel körüli cirkusznak...
Kegyetlennek érzem magam hogyha SEMMIT se teljesítek abból amit kér. Végülis akkor én hogy várhatom ezt visszafelé tőle hogy csináljon meg valamit amit kérek? Ha én se teszem meg amikor mondjuk kanalat kérne villa helyett vagy nem ilyen hanem amolyan kenyeret kérne stb.stb.
Olyan drasztikusnak érzem ezt hogy eszi nem eszi nem kap mást hiszen velünk felnőttekkel is előfordul hogy rájövünk hogy mondjuk mégse azt szeretnénk enni.
ja és persze ha balhé van evés helyett akkor éhes és hisztizik, sír akkor elaltani se tudom rendesen meg időben, az is egy tortúra lesz és azután ha nem alszik eleget akkor délután estére tök kiakad mindenen és a fél napunk odavan...
Nem értem, a nagyobbamnál nem volt ilyesmi. (mondjuk ő önállótlan volt és 2 évesen még én etettem...)az se volt jó.
Oszinte leszek: en ezt nem birnam egy napig sem.
Nekem ugyan 2 kicsim van egyszerre, de jogtalan kerest soha nem teljesitettem, ha valami nem tetszett, akkor nem tetszett. Pont emiatt, mert en mar annak is orultem, ha a ket gyereket es a csalad tobbi tagjat extra kiszolgalas nelkul volt idom/erom/turelmem megetetni. Ha meg kozben gyerekenkent jott volna 20 olyan keres, ami igazabol csak szorakozas, akkor soha senki nem evett volna, mert erre nekem egyedul nem lett volna erom.
Termeszetesen igy is elofordult, hogy beprobalkoztak, de elso korben ugy csinaltam, mintha meg sem hallanam, ha nem hagytak abba, akkor viszont bejelentettem az ebed veget es kesz. Majd ettek alvas utan.
Termeszetesen ha vizet kernek, vagy kenyeret, vagy meg enni, vagy valami jogos keres van, akkor azonnal teljesitem, de az ilyesmit, hogy masik szek kell, masik kanal, masik tanyert, stb csak azert, mert, nah ezekre en nem mozdulnek, az biztos.
En eleg rugalmas vagyok, nem volt tul sok elvem gyermekvallalas elott, de azt az egyet megfogadtam, hogy nem szoktatom ra olyan dologra a gyermeket, amit hosszu tavon nem esik jol megcsinalni. Ezt azert mondtam, mert az unokaocsem volt hasonlo kaliberu pici gyereknek es az anyja nagyon sokszor besokallt.
En a helyedben megis azt csinalnam, hogy befejeztetnem az evest, elobb utobb biztos, hogy osszefuggest vonna a ket dolog kozott es rajonne, hogy ez igy nem megy tovabb. Mar nem annyira pici, hogy ne tanuljon meg egy ilyet.
Hát lehet hogy igazad van. Amúgy hozzáteszem, én se ültem le fél percre nyugodtan még a 4 év alatt mióta gyerekeim vannak, csak akkor ha ők nincsenek ott...
Én azt gondoltam ez így normális hogy az anyuka körbeugrál mindenkit. Talán mert az én anyum is ilyen volt (sajnos már nem él).
Meg attól félek hogy akkor nem eszik egyáltalán normális ételt szóval így legalább idegesítő de megette az ebédet. Ha meg nem teljesítek semmit akkor meg nem eszik egyáltalán. Felébredéskor SE! elvan pár szem gyümölcsön, üres kenyéren meg reggeli kakaón.
ESetleg próbáld bevonni a terítésbe. Én már akkor meg szoktam kérdezni (3 éves) melyik székre ülsz? Melyik tányért kéred? Kezébe adom, leteszi. Kanál vagy villa? Felnőtt vagy gyerek villa? Így ő választott, ha ezek után reklamál (szokott) akkor jelzem neki, hogy ő választotta, legközelebb majd a másik variációt kapja. Ezt el szokta fogadni. Vizet is előre kikészítek, és papírtörlőt. De még így is van, hogy valamit kitalál. pl. kenyér vagy zsemle, leves nem kell csak második....
Felugrik hogy pisilni kell, ezért igyekszem kaja előtt ezt is rendezni (csak van egy 14 hósom is, néha ez-az elmarad). Van hogy kell ez az autó, vagy az, válasz, most eszük, gyerek válasza: de az autó is éhes.
szerintem ez a dackorszak, van amit teljesítek van amit nem. De ahogy írtam igyekszem elébe menni a dolgoknak.
Kitartás!
Köszönöm:) Hát gondolom azért is "problémázom" túl kicsit ezt a kérdést, mert az első gyerekemnél sok olyan dolog volt amire utólag jöttem rá hogy na AKKOR kellett volna ezt azt másképp csinálni, és most nem szeretnék megint belefutni ilyesmibe hogy már MOST elrontok valamit.
Köszi a válaszokat!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!