Olyan reménytelennek tűnik, vagy csak számunkra az?
Hosszú hónapok óta megy a dilemma..."most akkor csináljunk gyereket vagy ne?"
Kilátástalannak tűnik a helyzet!
Nekem idestova 2 éve nincs munkahelyem,itthon tudok összedolgozni pár ezer forintot!Párom dolgozik MOST,de előtte ő sem dolgozott több mint fél évig!
Nem arról van szó hogy nem megyünk a meló után...sőt!!!!!
A napjaink az örökös rohangálással,az ezernyi apróhirdetés böngészésével telik el!Már képesek voltunk magunk mögött hagyni mindent és elmentünk dolgozni egy sokkal messzebbi városba is csak hogy végre "teljes" életünk legyen!
/A másik városi állásról kiderült hogy túl szép hogy igaz legyen....így vissza költöztünk!/
Most iskolába járunk hogy az a nyamvadt érettségire hátha lök rajtunk...de ahogy elnézem az állásinterjúkon ugyan mindegy van e vagy sem...na de hátha!
És közben meg ott a nagy kérdés hogy mikor is lesz olyan életünk amibe nyugodtan fogunk majd gyereket vállalni?Az évek telnek,a kilátások egyre rosszabbnak tűnnek!
Természetesen nem azt mondom hogy extra sz*r körülmények közt élünk mert nem(!!),de én úgy érzem hogy ebbe nem fér bele egy gyerek/bár van olyan ismerősöm hogy 5ször rosszabbul él mégis van gyereke...3 is/
na de a lényeg: Van egy lakásunk amiből még ki kell fizetnünk majd, 1 milliót!Én ugye nem dolgozok,párom igen és most úgy néz ki tartós munkája van!Egyedül a rezsire kell költeni semmi másra!Tehát egy havi nagyon durván 50 a kiadás!
Félek hogy ennél sokkal úgy se lesz jobb az életünk és egyszer csak azon kapjuk magunkat hogy eltelt az idő felettünk!Fiatalok vagyunk még, 25 felett egy kicsivel,de én nem akarok 30on túl szülni!
Szültetek/szülnétek ilyen körülményekre gyereket?
Alapvetően ha vágytok a gyerekre már lelkoileg, akkor úgyis addig emászt adolog míg lesz.
A kérdés az,hoyg vissza tudod-e tartani a vágyakat egy-két évig.
Szóval ha 25 vagy és 30 alatt akarsz szülni még akkor is van 5 éved.
És őszintén mondom,hogy hónapok alatt is történhetnek "csodák", óriási változások.
Nekem pl előző kapcsolatomban már lehetett volna gyermekem azok alapján ahoyg álltunk anyagilag. Nem jól,de tényleg sokkal rosszabb is lehetett volna. Nem vállaltunk babát,hogy még egy kicsit éljünk, gyűjtögessünk, stb... nos azóta nem vagyunk együtt.
Egy másik párom van, és most várjuk a második babánkat.
Másfél éve voltunk együtt amikor megszületett az első babánk, aki tervezett gyermek volt!
Szóval, igen! Legyen gyermeketek, de nem sürget az idő inkább várjatok még.
Én sem szülnék. Miből veszitek meg a babaholmikat? Ok, hogy lehet használtan, meg olcsón venni, de ha senkitől sem kaptok semmit, akkor is hatalmas összegre rúg.
Szülés után kapod a gyest+ családit, az kb. 40 000 Ft. Az elején még elég, bár ahogy nő, egyre többe kerül. Ha tápszeres lesz, akkor havi 12-16000 Ft csak a tápszer. Még nem vettél pelenkát, egy új ruhát, játékot. Arról már nem is beszélve, ha nem jó a tápszer, ha beteg lesz a gyerek, ha hasfájós. Később pedig kell a cipő, a meleg holmik, amik mind-mind drágák.
Köszönöm a válaszokat!
Igazatok van abban hogy az anyagi biztonság mindennél fontosabb és nem mindegy hogy gyes vagy gyed vagy tgyás,de a mai világban nem úgy veszem észre hogy egy munkahely biztos lenne!Szóval sajnos erre nem lehet alapozni,hiába is!Ráadásul szeretik az embert nem bejelenteni így ha dolgoznék se biztos hogy lenne nyoma!
Egyébként én is mikor meglátom hogy egy 20 éves lány aki most esett ki a suliból és egy egészségeset nem melózott még de már pocakja van azt gondolom hogy ez nem normális,hogy milyen életük lesz...de aztán látom hogy mégis nő az a baba és boldogok még ha szegények is akkor se látom azt hogy ó de kár volt...!És ha ő feltudja nevelni akkor én miért nem?Olvastam itt is számtalan olyat hogy 16 éves lány terhes,hogy albérletre és milliós hitelre szültek és bármilyen nehéz volt nem bánták meg és újra megtennék....mikor én kicsi voltam se volt meg mindenünk,mindig később kaptam meg, azokat a játékokat ruhákat amiket az óvodatársak már rég használtak, de nem omlott össze a világ,volt lakáshitelünk is és mégis itt vagyok!
Természetesen ezt én is el akarom kerülni mert egy kisgyereknek tudom milyen érzés mikor anya nem tudja megvenni de nem látom azt hogy azt az életet amit én megálmodtam meg fogom tudni valaha is valósítani...legalább is itt ahol mi élünk biztos nem!Az meg elég képlékeny hogy egy másik városban felépíteni egy teljesen új életet mennyire sikerül gyorsan!
Természetesen még várok mert ezt a sulit be akarjuk fejezni!
Egyébként a babát lenne ki szponzorálja a családban,de én nem erre hajazok mert nyilván nem másnak fogom szülni azt a gyereket és elsősorban én legyek az aki meg tudja venni neki a dolgokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!