Az óvónők sem mindig tudják, mi lenne a helyes?

Mit tennék én? :-)

Örülnék az aranyos,egészséges kislánykámnak és nem idegesíteném magam ilyesmin.

Nincs itt olyan nagy probléma,előbb-utóbb a közösségben is felszabadult és cserfes lesz.

Az óvónők is emberek. Nem tökéletesek.

Próbáld meg azt, hogy azt mondod, nem zavar, hogy csendes, és határozottan szólítsd fel őket arra, hogy ne is akarjanak változtatni ezen.

Megértem, hogy rosszul esik az anyai szívednek a kritika!

De arra még nem gondoltál, hogy az óvónők nem bántásból mondanak ilyeneket, hanem azért, mert ők ezt, pedagógusként, tényleg problémának látják? Mert egy dolog, ha hallgatag és egy másik, ha már szinte kórosan magába forduló, visszahúzódó. Ha emiatt mondjuk a társaival sem alakul ki megfelelő kapcsolata, ha a csendessége már a szociális fejlődését akadályozza?

Mondjuk az rákiabálós dolgot nem értem, de azért el tudok képzelni olyan szituációt, hogy már annyira magába fordulk akislány, hogy a nomrális beszéd el sem jut hozzá, ezért erélyesebben szólnak hozz, hogy felrázzák? Nem mondom, hogy ez helyes magatartás feltétlenül, de én azért így látatlanban nem látom ennyire fekete-fehérnek a szituációt.

Kérj inkább egy fogadóórát az óvónőtől, és higgadtan, nyitottan beszéljétek ezt meg.

Nehéz kérdés, mert ha kiabáltak vele, akkor nem lehet egyszerű eset a kislányod.

és én is aggasztónak találom, hogy nem kommunikál egy emberrel, akivel gyakorlatilag több időt tölt el, mint veled.

Létezik egyébként egy betegség, elektív mutizmus.

[link]

Én utána járnék, most szerény, csendes, vagy tényleg probléma van. orvos, pszichológus. Aztán ha nincs baj, akkor tényleg ilyen csendeske. De akkor is kaphatsz tanácsot, hogyan segítheted megnyílni.

NINCS VELE SEMMI BAJ...Szülés elött egy főiskolán dolgoztam, ahol óvodapedagógus szak is van.Az évfolyam 99%-át nem engedtem volna a gyerekem közelébe..........

Az időssek nagy része kiégett a hivatásban, a fiatalok NAGYON NAGY RÉSZE teljessen alkalmatlan, mondom azért, mert:egy gyereknél ordibálással elérni valamit, egy olyan "helyen" ahol a türelemnek, szép szónak és kitartásnak nagy "teret" kellene engedni:D.

Én sem látom olyan tragikusnak a helyzetet, mint itt többen is. Ha valami nagyobb gond van akkor az szerintem a szülőnek is szembe tűnik.

Ez a kiabálás meg. Hát én tegnap arra mentem be az oviba reggel fél kilenckor, hogy az óvó néni a mosdóban éppen szidja az egyik kisfiút aki sírt az anyukája után. Hozzá teszem előtte héten kezdték az ovit. Mondta neki, hogy most már hagyd abba, a kicsi tovább sírt kicsit hangosabban erre az óvó nő na most megint kezded közfelkiáltással ott hagyta magára a síró gyereket a mosdóban.

Lehet abban valami, hogy sokan nem alkalmasak a pályára.

Beszélgess sokat a lányoddal az oviról, meséljen minél többet, mi történ, hogy történt, és biztasd minden nap, hogy beszélgessen a többiekkel.

Tavaly milyen volt?