Vajon honnan ered a gyerekutálat?

nem értik hogy mért olyan az a gyerek. Hogy mért sír, mért ordít és mért hangos. Nem tudják ezek a felnöttek hogy a kicsi ember még egyáltalán nem tudja hogy hogy kell viselkedni a világban és hogy nem is ért sok mindent..

Onnan, hogy nincs nekik. Vagy rosszul bántak velük gyerekkorukban, és olyanért nekik büntetés járt, amit normális szülő elnéz a gyerekének.

Én úgy vagyok vele, hogy a családomban levő kicsiket, kistesóimat imádom nagyon. Még van így 1-2 ismerős gyerek, pl. a szomszéd babát is meg tudnám zabálni. De az idegen gyerekek egyszerűen idegesítenek, nem szeretem őket, főleg amikor látom hogy viselkednek, és a szüleik mindent rájuk hagynak. Nem tehetek róla és nem tudom miért van ez, pont anyukámnak mondtam egyik nap, hogy én sem értem miért van. De mint mondtam a rokonaimat imádom, csak az idegeneket nem bírom. De őket meg nagyon nem.

4. vagyok. Igen igazad lehet, valójában nem is a gyerekkel van bajom, hanem a szülővel. De azzal nagyon. Én sokat voltam a kistesóimmal együtt de mindig szóltam nekik, hogy ha valami olyat csináltak ami mást zavart, vagy szimplán szemtelenek voltak, vagy rosszul viselkedtek. Meg alapból úgy voltak nevelve. Unokatesóm is rá tud szólni a gyerekeire. De a halálom, amikor az anya semmiért nem szól csak néz a gyerekére mint egy szentre, pedig a kedves gyereke esetleg már túl megy a határon. Én ha rosszat csináltam rám szóltak és nem lettem sérült lelkileg. Pont ma beszélgettük barátaimmal, hogy igazából ezzel a mai nagy liberális neveléssel van a baj. Nekem ez a véleményem erről.

Na igen, viszont könnyű azzal dobálózni, hogy a gyerek nincs megnevelve. Nem tagadom, vannak rossz szülők, akik tojnak rá, hogy mit csinál a gyerek. Viszont nem tudom, ki hogy van vele, én a sajátomnál tapasztalom, hogy mindig új kihívás elé állít. Ha valami rossz szokásáról leszoktatom, addigra már ki is talál valami újat. És időbe telik, mire arról is leszoktatom.