Milyen a nagyszülői hozzáállás nálatok?

Együtt élünk anyósékkal, ők rengeteget vigyáznak a nagyobb gyerkőcre, a kicsi még csak 2 hónapos.

Anyukámék is legalább hetente/2 hetente elviszik magukhoz 1-1 napra. Reggel jönnek érte és este hozzák haza. Ők szeretnék ha tovább maradna, de mivel kruppos én szeretem itthon tudni éjszaka.

Sőt, még a nővérem is többször vigyáz rá. Ma is jött érte reggel, elmentek csavarogni, vásárolgatni, ebédre jöttek haza.

Nálunk anyósomék laknak itt a városban, ha nem is napi, de rendszeres kapcsolatban vagyunk, jönnek, mi megyünk, hetente többször. Nagyon jól kijövünk, ők is szeretnek unokázni. Nagy segítség, hogy el tudunk menni bárhová, akár este, akár napközben, mert ha előre megbeszéljük, akkor szabaddá teszik magukat és szívesen vigyáznak a gyerekekre.

A szüleim otthon élnek Magyarországon, 3000 km-re tőlünk, de mégis 6 hetente kijönnek hozzánk 1 hétre és olyankor ők a "főállású nagyszülők" - ők viszik a gyerekeket oviba, edzésre, kihasználják az alkalmat, ilyenkor még több szabadidőnk van.

Szerencsém van nagyon.

MInt a kérdezőnél nálunk is ugyanaz volt,van.

Gyermekkoromban folyton a nagymamámmal voltam,velünk lakott,vele is aludtam én és a hugom,hatalmas nagy házban laktunk,anyuék külön szinten,mi a nagyival pedig a másikon...eszembe jut azért bevallom,hogy egy éjszaka azért gyakran fel kell kelnem a két gyerekemhez,hogy ezt vajon miért a nagyi csinálta meg ,miért nem anyukám annak idején velünk,csak egész pici babaként aludtunk anyuék szobájában állítólag,a mai napig emlegeti anyukám,hogy én mennyire sírós voltam,hogy azt nem lehetett kibírni amennyire hisztis voltam, stb . ...

Nincs egyetlen emlékem sem arról,hogy anyu mesél nekem.

Ma pedig arra hivatkozik,hogy magamnak szültem,mit képzelek,hogy ő majd vigyáz a gyerekeimre.

A két gyerekemmel megyek az én körzetimhez,holott anyukámék közel vannak.

A férjemmel közös programról szó sem lehet,mondván ők sem mehettek fiatalon minek is vállalná el a gyerekekket és mit akarok én,még az utolsó bőrt is lehúzni róla...

Anyukám (szegény apu már meghalt nagyon rég) nagyon szívesen vigyáz a gyerekekre, de ritkán ér rá, mert mindig melózik. Kis pénzből él, de mikor oda megyünk mégis vesz a gyerekeknek mindig valami nyalánkságot. Csokit, rudit, nem kell nagy dolgokra gondolni.

A kisebbik lányomnak most volt az első szülinapja és kispórolt neki egy szép arany fülbevalót.

Anyósomék hozzáállása: Amíg ott vagyunk ott lehet a gyerek utána vigyed innen. (ez szó szerint)

2x vigyáztak eddig rá, úgy hogy nem voltunk ott, de az sem olyan nagyon szívesen volt.

Első eset, mikor szültem a 2.-at, aztán nem olyan régen az egyik kollégám nyugdíjba vonult és tartottak a cégnél neki egy kis bulit. Na ekkor kb. 1 órát volt ott a 2 gyerek.

Ami nekem sz@rul esik ebbe az egészbe, hogy mint írtam anyu vett a gyereknek a kis fizetéséből egy szép kis fülbevalót, anyósomék meg egy homokozót.

Olyan 500 ft-at, amit pl. én akkor veszek meg ha megyek a barátnőmhöz és mégis valamit vigyek a gyereknek. Na ebből ő vett egyet és mondanom sem kell mindkét gyereknek ugyan az kell belőle.

Miért nem lehetett abból a sz@ros homokozóból kettőt venni?! Könyörgöm!! Mintha direkt kreálnák a problémát.

Bocsi ez mostani eset csak azért írtam le...

A bónusz, nem tudom mennyire lesz igaz, hogy áradoznak a sógoromék meg nem született gyerekükről, hogy milyen jó lesz ha megszületik. Aki egyébként még meg sem fogant.

Ja amúgy mielőtt bárki azt hinné, hogy anyósomék csórók, nem erről van szó, hanem a tiéd a kölök és ennyi.

Nagyon sokat segítenek a nagyszülők nálunk. A férjem szülei idősebbek már az enyémektől, 70 év körüliek. Az enyémek tőlük 15 és 17 évvel fiatalabbak, még dolgoznak.

Így tulajdonképpen napközben anyósékra tudok jobban számítani, ha segítség, felügyelet kell.

Egy gyerekünk van, anyuéknál első unoka, anyóséknál is, de ott van még egy kislány a sógoroméktól is.

Szóval azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam ebből a szempontból, mert bármikor, bármennyi időre valamelyikükhöz el tudjuk vinni a kis unokát, hogy vigyázzanak rá.

Anyuék mindig számíthattak a nagyikra, sosem volt gond, kicsiként, miután megnőttünk akkor külön-külön vállat, amikor tinik lettünk, mindig anyum szüleinél lógtunk ott jobban szerettünk..másik nagyszülők konzervatívak voltak, Balcsin volt nyaralójuk, ott jobb volt, hely miatt. Már egyik sem él, sajna, hiányoznak..

Gyerekként minden hétvégén bementünk anyuékkal városba, azt együtt töltöttük mindig, nm lepasszolva, az inkább nyáron, mikor anyuék dolgoztak. Jó volt mikor szabit kaptak jöttek utánunk.

34-35 évesek vagyunk a párommal.

Anyu hozzáállása már fiatal korom óta: "magadnak szülj kisanyám"

Párom apjának hozzáállása: "akkor kezdődik az élete, amikor a gyerekei kiröpültek és a kutya is megdöglött"

De 60 éves fejével újranősült egy 45 évessel.

Egyik oldalról sem vigyáznak a gyermekeinkre, sosem tették, sosem támogattak, kérdezték meg, hogy hogy vagyunk.

2,5 éves és 5 hónapos gyerekek

nálunk vegyes. férjem ágán semmi érdeklődés, 3 havonta kötelező 1,5 órás látogatás és kész.

én szüleim éppen az ellentéte, hétvégente minimum találkozunk, közös program stb., anyukám hetente többször jön, ha teheti. de ottalvós lepasszolás még nem volt (2 és 1 évesek).