Cumi-kérdés. Miért baj, hogy nem akarok neki adni?

Még csak venned sem kell, mert valamelyik ajándék csomagban lesz. :)

A te döntésed. De hidd el, van, hogy megváltás lesz, mert semmi sem lesz jó neki, és csak a cumi segít.

Az én kisfiam cumizik, kizárólag elalváshoz kell, ha nagyon fáradt, de nem zűrös minden esténk, szerencsére. :)

Én is azt mondtam, hogy nem adok neki cumit.

Császárral született, péntek este. Hétfőn reggel durrant be a mellem, addig csak pár csepp előtej volt. A vasárnap éjszakát végigüvöltötte. Hétfőn szépen szopizott. Aztán kedd reggel jöttek vizitre, és mondta a nővérke, hogy mehetünk haza. Érezhetett valamit a fiam, hogy most valami változás lesz, mert reggel 8tól még 10 órakor sem tudtam levenni a ciciről. Ha elvettem tőle, üvöltött. A nővér már ott állt az ágyam felett, hogy jó lenne, ha mennénk, mert át kell húznia az ágyat, mert kell másnak. A párom sem ért még oda, kocsit kellett szereznie (nincs saját). Mondtam, ha más nem, akkor a folyosón ülve fog szopizni a fiam. A levegő kicsit elnyomta, míg hazaértünk. Délben jött a védőnő. A gyerek üvöltött, ha nem volt cicin. A védőnő sem tudott mit ajánlani, teljesen tanácstalanok voltunk. Délután megkapta a cumit, mikor már együtt bőgtem vele, és onnantól semmi baja nem volt. 17 hónapos korában ő dobta el, hogy nem kell neki. 1 éves korától csak alváshoz kapta meg.

Én sem akartam adni a fiamnak, tőlem nem is kapott. Aztán anyukám eljött hozzánk pár napra (ekkor már kb 1,5 hónapos volt a gyerek), és valamelyik nap ahogy elment a boltba, nagy örömmel jött haza, hogy vett a gyereknek egy cumit... Pedig tudta hogy én nem szeretnék neki cumit adni. Én inkább éjjel is megszoptattam, és elringattam, mint hogy cumit dugjak a szájába.

Beadtam a derekam, jött a cumi, és úgy voltam vele, ha anya hazamegy, majd elveszem a cumit.

Erre nem igazán volt szükség, mert a fiamnak nem kellett a cumi. Csak egyszer-kétszer kapott rá, és cuppogtatta a szájában, de nagyon rövid idő alatt rájött, hogy ez nem az igazi!

És nem lógott állandóan cicin, de még csak az ujját sem szopja!

Szóval nagyon babafüggő ez a kérdés...

En szemely szerint egyik gyermekemet sem tudtam szoptatni. Sajnos, tenyleg sajnaltam nagyon. A tapszeresuvegen nem loghattak egesz nap, az ujjszopas nekem nem volt vonzo dolog.

De ok is pont olyan csecsemok voltak, mint azok, akiknek jutott anyatej, ugyanugy megvolt a folyamatos szopasi ingeruk, igy en eme hianyossagomat a cumival potoltam mindkettonel.

En a vilag egyik legjobb talalmanyanak tartom a cumit. :)

Nem volt gond egyebkent sem az elvalasztassal, sem a fogsorral.

A cumirol valo leszoktatast akkor kezdtem, amikor mar ultek/alltak/jatszottak. Csak alvashoz kaptak meg, vagy akkor, ha valami bajuk volt es nyugosek voltak. Utana mar csak alvashoz. Utana mar csak az esti alvashoz. Utana mar ahhoz sem.

Amugy a gyerekek nagyon elelmesek. A baratnom nem adott cumit, a gyermeke pedig nem szokott ra az ujjszopasra. Helyette azt szopta, amit az agyban talalt: parna/takarocsucsok, volt, hogy a lepedot szedte fel maga alol.

A gond csak az, hogy ezeket nem tudta elvenni tole, megbeszeltek ezerszer, de almaban mindig keresett valami szopnivalot a gyerek. Ez a gyerek most 13 eves es csinalja. Most fognak menni onkentes alapon gyermekpszichologushoz, mert szeptemberben 3 napos osztalykirandulasra mennenek, de a fiu nem mer menni, fel attol, hogy ott is szopnivalot keres almaban es meglatjak a tobbiek. :(

Nem azt mondom, hogy minden gyerekkel ez tortenik, aki nem kap cumit, szo sincs rola.

Inkabb azt mondanam, hogy minden baba mas, vannak dolgok, amiben nem az sajat elveink a mervadoak, hanem a pici igenyeit kell figyelembe venni. Ha o annyira szopni akar valamit, mert egyszeruen eros a reflexe, akkor segiteni kell neki.