Anyukák! Leírnátok nekem a terhesség alatt és utána lévő negatív dolgokat?

Hülyeség ilyenekre gondolni, van aki szuperül megéli a terheséget, van akinek nagy bajok lesznek van akinek (mint nekem is) apró dolgok csak.

Pl a terhesség elején véreztem, de semmi ngay baj nem volt csak a méhnyak annyira érzékeny volt hogy (mint az orrod) elpattant egy hajszálér és barnáztam töle. idegesítö volt, megijedtem mindegyiknél. aztán a második trimeszterben úgy nyomott valami valamit, hogy nem tudtam 1 óránál tovább ülni, akkor óriási görcsbe voltam, hiába a magnézium hegyek. ez elmúlt pár hét alatt, majd az utolsó hetekben jött egy olyan viszketös terhességi kiütés ami iszonatosan viszketett és 7 héttel a szülés utánig megvolt, az egész testemet véresre vakartam.

és 10 nappal túlhordtam.

szóval semmi komoly dolog csak olyanok amik megnehezítik a babavárást.

viszont egy nyugodt, csendes babát kaptam, aki 8 hósan is eljátszik sokat egyedül stb...

Nálam mindkét gyereknél elég kínzó volt az állandó rosszullét, igaz, a 12. hét táján elmúlt. Gyomorégés végigkísért, de bírható, a középső harmad csupa öröm és minden szuper, már mocorog a babóka, szép a pocak, nem kényelmetlen, nem túl nagy, azt az időt imádtam.

Én mindkétszer nyáron (júliusban és augusztusban) szültem, az utólsó két hónap már nehezebb volt, folyton melegem volt (kismamaként ez amúgy is jellemző, a nyári melegben meg pláne), meg kényelmetlen az alvás nagy pocival a vége felé.

Amúgy nem hagytam el magam, mindent ugyanúgy csináltam, mint azelőtt, ez sokat segített.

Az utólsó harmadot leszámítva a szexuális életünk is rendben volt, a végén már nem kívántam, de ezt a párom is simán elfogadta, nem volt ebből gondunk.

Védőnőktől - tisztelet a nagyon kevés kivételnenk - mentsen Isten, én nem is jártam, elmentem egyszer a terheskönyv miatt, aztán agyő. A tévhittel ellentétben ugyanis nem a védőnőnél kell megjelenni négyszer, hogy az egyszeri anyasági támogatást megkaphasd, hanem 4 orvosi pecsét kell.

Nem kell a terhességből betegséget csinálni, csak egy más állapot, de szép és különleges. Ha nem parázzátok túl, csodás időszak lehet.

Sok boldogságot!

Első terhességnél nem volt semmi panaszom a csípőfájdalmon kívü

másodiknál: haematóma,mióma, terhességi dibétesz és perzse a csípőfájdalom

Ja és mind a kettőnél az elmaradhatatlan aranyér:-))

A vége felé a nem alvás is megvolt.

Terhesség/szülés után: sok vérzés, varrás kívül-belül, gyengeség...

Húú nekem konkrétan 9 hónapig tartott a rosszullét és nem is csak este. Terhességi cukorbetegségem is volt, és mivel mindig "köretes-kenyeres" voltam sokszor sírtam az éhségtől. Az elején annyira álmos volta, hogy miután felkeltem reggel visszafeküdtem aludni, a munka kész rémálom volt. Az utolsó heteket utáltam, hogy menni kell a sok b.zi vizsgálatra nem hagynak békén.

Szülés előtt költöznünk kellett, az új helyen nem volt mosógép így szülés után kézzel mostam, minek köszönhetően 3 hónapig véreztem (pedig mosógép csak kb 2 hétig nem volt).

Viszont a születése utáni időszakot abszolút nem éltem meg negatívan. Álmos volt persze, meg főzni kellett stb de megoldottam. Örültem neki hogy kapok levegőt, tudok hason aludni és ott a kisbabám. Ment a szoptatás is, oké az elején nagyon fájt, azt hittem leesik a mellbimbóm de ez gyorsan elmúlt. Akármilyen pocsék is volt a terhességem végigcsinálnám újra. Megint akarom, csak még nem tehetjük meg.

És van olyan akinek semmi de semmi baja nincs. :)

Én nagyon nem szerettem terhes lenni, de azért annyira nem volt az rossz, hogy egy esetleges következő babától pusztán ez elvegye a kedvem, mert ezek mind kibírható dolgok voltak.

Nekem eleve van egy enyhe gerincferdülésem, hát nagy hassal gondolhatod, mennyit és mennyire fájt a hátam :S Ez volt az egyik legrosszabb, mert még csak ki sem tudtam nyújtózkodni rendesen, és se állni, se ülni, se feküdni nem volt már kényelmes. Az alvás elég nehezen ment így, mert amúgy általában hason alszom, de ezt nagy pocakkal nem lehet (valaki igazán feltalálhatná már a lyukas ágyat, amibe pont belefér egy pocak :)), szóval semmilyen testhelyzetben nem volt kényelmes.

A másik, amit nem szerettem, hogy brutál módon vizesedtek a lábaim, de már tényleg rettentően, erre gondolom a nyári meleg rá is tett pár lapáttal. A végén már az orvos is ott tartott, hogy szedjek vízhajtót, pedig azt csak a legvégső esetben szokták felírni. Először rámparancsolt, hogy napi egy liter víznél ne igyak többet, csak én meg állandóan szomjas voltam, ebből azt gondolta, hogy akkor biztos cukros vagyok (nem voltam), végül maradt a vízhajtó, mert semmi nem segített ezen kívül.

A harmadik, hogy folyamatosan pisilnem kellett, ami végül is oké, meg normális dolog, csak már ezért nem szerettem sehova járni, pedig úgy terveztem, hogy azért terhesen nem fogok otthon ülni egész nap, szívesen járkáltam volna ide-oda a barátnőimmel, de tényleg negyedóránként vécére kellett mennem, a nyilvános vécék hajkurászása meg nem a legjobb program, nem is beszélve arról, hogy nagy hassal már nem túl egyszerű a vécé fölé guggolva negyedóránként megismételni ezt a mutatványt.

Viszont rosszullétem sosem volt, én egyedül ezt a többlet súlyt viseltem nehezen, főleg a vége felé, amikor már szinte a tüdőmnek sem volt elég hely.

A fiam születése után volt egy egybefüggő időszak, amikor kb. olyan voltam, mint egy zombi, amikor 2-3 óránál többet nem tudtam egyhuzamban aludni, de hát ezt ki kellett bírni. Amikor már éjfél és reggel 5 között egyszer sem ébredt fel, akkor már én sem voltam olyan hulla.

Ha lehetne mindig kismama lennék!!!!!!

Imádtam a terhességemet, az elején volt egy ksi rosszullét, de nem vészes, a 36. héttől gyomorégés éjszakánként, de az sem volt vészes. Nagyon nagyon nagy hasam volt(4 kg-os baba), de végig minden pillanatát élveztem. Az utolsó 3-4 hónapban a párom már félt,hogy baja lehet a kicsinek, így nem voltunk sűrűn együtt, de nem is hiányzott.

3 hónapos koráig a lányom elaludt este 10kor és 3-4 körül kelt fel szopizni, nem volt hasfájós sem:):) Mintababa:):):) Na most a fogzással azért már nem annyira fáklyás menet ez. De van egy állandóan mosolygó, kúszó mászó 1foggal rendelkező ksi tündérem, ésmár el is felejettem,hogy két napja végig ordította az egész délutánt:):):)