Megtartanátok-e egy gyereket az alábbi esetben?

Arra még nem gondoltál,hogy ha meglesz a baba,akkor megmarad-e a munkahelye? Ha beteg lesz a pici,a főnök tudomásul veszi,hogy állandóan hiányzol? Az csak mese,hogy egy gyerek soha vagy ritkán beteg? Hogyan fogsz dolgozni,ha egész éjjel a babát kell dajkálnod,mert jön a foga vagy egyéb baja van?

Ma a munkáltatók nem szeretika gyerekes anyukákat. Nem csak azokat,akiknek kicsi a gyereke,de még azokat sem,akiknek nagyobb. Találnak ürügyet az elbocsátásukra. Ha elveszted az állásod,kisgyerekkel nem fogsz atlálni másikat.

Akkor miből neveled fel?

Nagyon szép ez a "mindenáron" anyuka akarok lenni,de arra is gondolni kéne,hogy nem csak aranyos egy kicsi,hanem biztosítani kell neki a szükséges dolgokat legalább 18 éves koráig! Minél idősebb,annál többe kerül,még akkor is,ha megelégszel a kínaiban vett ruhákkal.

3 gyermeket nevelő anyuka.

Utolso valaszolo:

Erdekes, hogy harom gyermeket nevelsz, de ilyeneket irsz.

Ennyi erovel tenyleg nem lett volna szabad nekem sem vallalnod egyet sem, mert barmi tortenhet mondjuk a ferjeddel, vagy akar mindkettotokkel egyszerre...

Lehet, hogy elkerulte a figyelmedet, de a kerdest feltevo holgy nem 22 eves, hanem 34. Es en azt vettem ki a szavaibol, hogy eddig nem azert nem vallalt gyermeket, mert egyaltalan nem akar, megrogzotten nem anya tipus es nem szeretne az lenni, hanem azert nem, mert nem ugy hozta az elet.

Nem tudni, hogy a kovetkezo 3-4 evben befut-e a nagy O, akivel csaladot alapit es meg ugye a megismeres utan kell egy kis ido, amig biztos lehet a kapcsolatban es a baba is osszejon. Most nem azert irom, de a kerdezo ha nem tartja meg ezt a babat, akkor lehet, hogy gyermek nelkul eli le az eletet. Csaladja sincs.

Most tedd a szivedre a kezed es mondd azt, hogy ha hirtelen az o helyzetebe kerulnel (ami egyebkent nem rossz, legalabbis en nem latom olyan rettenetesnek, lehet, hogy tul sokat alltam a sajat labamon, tul sok mindent vittem veghez egyedul es ezert nem tunik olyan huh de nagy kuldetesnek), de te visszaadnad a harom gyermeket es elnel gyermekteleunk csak azert, mert egyedul, hattertamogatas nelkul mindenfele negativ feltevesekre alapozva lehet, hogy nagy nehezsegek lesznek???

Hat, nagyon-nagyon meglepodnek, ha azt irnad, hogy igen.

Én nem azt mondtam,hogy feltétlenül vetesse el a gyereket. Csak azt,hogy vegye figyelembe a lehetőségeket.

Egy gyerek vállalása FELELŐSSÉG !

Engem az ÉLET tanított meg arra,hogy a legrosszabbra is gondolni kell!

Még a rendszerváltás előtt születtek a gyermekeim. Akkor még valóban védték az anyákat a törvények. Mindketten jól kerestünk,a saját házunkban laktunk,volt valamennyi félretett pénzünk is. Igaz,volt hitel a házon,de az a fizetésemnek a 10 %-át sem érte el.

A nagyobbak 4 és két évesek voltak, a legkisebbel 4 hónapos terhes voltam,amikor a férjem rákos lett. 6 hetes volt a kisfiam,amikor az apjuk meghalt!

Hiába volt biztos munkahelyem,hiába segített anyagiakban időnként a szakszervezet,mégis nehéz évek következtek.

A ranglétrán nem tudtam előre jutni,mert nem tudtam túlórázni,a legnagyobb munka idején volt beteg valamelyik stb.

Tehát pontosan tudom,hogy mit jelent egyedül gyerekeket nevelni.

Csak a pénzügyi részére szeretnék reagálni.

Valószínűleg átmenetileg odaköltöznék a szüleimhez/rokonokhoz, arra a messzi helyre.

A lakást pedig kiadnám bérbe. Ha jó helyen van, akár a teljes törlesztőt lefedheti a bérleti díj, vagy legalábbis a nagy részét. A rezsire innentől nem lenne gondod, mert ha a szüleidnél be is szállsz a csekkekbe, az lényegesen kisebb összeg lesz. Fizikailag így lenne segítséged a szülés után (nagy kincs!) ill. anyagilag nem lennél rákényszerülve, hogy a baba fél éves korában visszamenj dolgozni. Együtt lakva olcsóbban jönne ki a mindennapi megélhetés is. A bankokkal valóban lehet egyezkedni, pl. fizetési haladékot kérni, futamidőt hosszabbíttatni, stb. ami csökkentheti a törlesztődet. Beszélj a bankkal és elmondják hogy milyen lehetőségek vannak, milyen kérvényt kell írni. Azzal azért számolni kell, hogy a baba érkezése többletkiadással jár, még akkor is ha sok mindent kap az ember. Sajnos mindig van valami, amire költeni kell, a pelenkától kezdve a tápszeren, a gyógyszereken át a legalapvetőbb dolgokig. Persze nem horror összegek, de akkor is kiadás, ill. a kis összegek szépen össze tudnak adódni. Ezen kívül az önkormányzatot nyüstölni segélyekért (persze gyanítom hogy ez nem a te stílusod) ill. a tartásdíj, bár ez hosszú idő lesz, mire pénzt látsz belőle.

Szia!

Én egy hosszú kapcsolatban lettem állapotos.Nagyon szerettünk volna babát.Aztán 8 hetes voltam,amikor lelépett.A lányom már 2 éves elmúlt.Nem ismeri az apját,nem keresem.Anyagilag szűkösen élünk,de boldog kislány.Ha gondolod írj privit.

A kétségeid természetes reakciók,én is végigmentem ezen.

A kismamaság, a szülés nehéz lesz.lelkileg,de amikor a babát megfogod,hidd el minden rosszat elfelejtesz!

gratulálok a döntésedhez. Mint két gyermek anyukája, abszolut egyet értek veled. Mint a férjem 13 éves "mostohája" már vannak félelmeim, de aztán végülis mi is rendeződtünk, biztos nálatok is minden rendben lesz majd a jövőben is.

Nálunk a férjemnek van egy fia,a ki futó kapcsolatból született, nem ismerte el az apaságot, nem akarta a nevét adni, fizetni meg pláne nem, de sikerült lezárni a bírósági utat, megbeszéltem velük, férjem megismerte az apját, anyósomék az unokájukat, a gyermektartást is rendesen fizetjük, 8 éve minden szünetben és szinte minden hétvégén nálunk van, anyámék úgy fogadják, mintha az enyém lenne, nyaralni visszük, húgai rajonganak érte és m ár az apjától zsebpénzt és csajozós tanácsokat kér, szóval ő révbe érte. Ehhez az kellett, hogy Anyuka akkor sem szídta Apát, amior épp a legmocskosabb bírósági pert zajlott, amikor a gyámügyön kellett sorbanállnia és kérni, hogy a mi vezetéknevünket viselje a fia, amikor összesúgtak a lakótelepen mögötte....stb. Mert hitte, hogy egyszer csoda történik és Apa mégis kíváncsi lesz a fiára és akkor nem akarja, hogy ez legyen a gát. Így nekünk "könnyű" dolgunk volt, minket jó szívvel fogadott 4 évesen a kisfiú. Tudod én harcoltam ki férjemnél és a családnál, hogy fogadják el, ismerjék meg és látták, hogy én valóban nagyon kedvelem. Amíg nem voltak meg a lányok, sokszor dolgotott a férjem hétvégén, de ő akkor is jött és együtt mentünk vásárolni, anyámékhoz, néha be az irodába dolgozni. Nagyon jó kapcsolatom van vele. Néha sajnálom, hogy otthon is született testvére és annak ott él az apja-anyja együtt, nálunk ugyanez a helyzet a húgaival és ő kicsit kívülálló. Ő sehol nincs igazán otthon. Néha nehéz neki választani, hogy jöjjön, vagy maradjon. Ilyenkor összeszorul a szívem, de arra gondolok, hogy ő nagyon nem váletlenül jött a férjem életébe, neki komoly küldetése van és egy nagyon különleges kis emberke. Biztos a te gyermeked is az lesz. Sok sikert, boldogságot és egészséget kívánok a felneveléséhez.

Én is gratulálok a döntésedhez! Biztos nem lesz könnyű, de sikerülni fog! Egy 3 éves és egy 6 hónapos kisfiú anyukája

Minden jót Nektek!