Mikor éreztétek azt, hogy babát akartok?

Kétségek? Hohóóó, de még mennyi... még akkor is, amikor már megszületett a kisfiam. Az elején, amikor hasfájósság volt, kólika, állandó üvöltés, mellgyulladás, kevés a tej, stb, sokszor éreztem úgy: mindjárt visszaviszem a kórházba... persze csak viccelek. :)

De minden időszaknak megvan a maga varázsa, és nagyon jó visszaemlékezni a kezdeti időkre is, sőt, még a szülésre is. Anyának lenni a legjobb dolog a világon!

17 hónapos nagylegény anyukája (35 éves vagyok egyébként)

Jajj, én is, akár a második hozzászóló:D 21 évesen ismerkedtem meg a párommal, kábé 4 évvel ez előtt tört rám az érzés, páromat körülbelül másfél 2 év múlva kapta el az érzés. Most 27 vagyok, van egy 7 hónapos kislányunk. Állandóan azt kérdezgettük egymástól, kell ez nekünk?, terhesség előtt, terhesség alatt, és azóta is:D Pont pár órája, mikor sírt kislányunk, mondtam a páromnak viccből: "Szerintem az abortusz igen is humánus dolog" Erre ő: "Igen, inkább két embert mentsünk meg, egy elvesztésével, mint 3-at veszítsünk:D" Persze mindig jót mosolygunk a dolgokon, néha felhúzom magam, de sokkal gyorsabban lerendezem már magamban a dolgokat. Kábé 1 pillanat erejéig vagyok babámra dühös, de aztán rám néz, rám mosolyog és kész vagyok:D Mikor ráadom a hosszú ujjas előkét és rittig hogy így is összemantyolja magát 3 másodperc alatt....:D

Ne aggódj, mindenkiben vannak kételyek, ez tulajdonképpen jó jel, mert gondolkodsz, nem ész nélkül csinálod! Sok sikert, és hamar babaáldást:D