Hogyan segítsek neki (k)? Terminus előtt 1 nappal elhalt a baba a pocakban.
Elnézést, hogyha hosszú leszek:
Hozzánk nagyon közelálló házaspárról van szó, ezer éve barátok vagyunk, rendszeresen tartjuk a kapcsolatot is, és tényleg jóban vagyunk (pl a barátnőm engem kért meg hogy menjek be vele a szülésre, mi is keresztszülők lettünk volna...)
És akkor most itt ez a tragédia! Nem tudom, mit tehetnék/tehetnénk?
A férjem segített mindent elhordani az otthonukból, hogy mire kijön a kh-ból a b.nőm, ne legyen ott babakelengye (ez a kifejezett kívánsága volt), és próbált beszélgetni a sráccal, de egyenlőre teljesen bezárkózik, és a b.nőm is.
Már egy hete kijött a kh-ból, de nem akar senkitse látni, a férje is nagyon aggódik miatta. Nem tudom, mi lenne jobb, csendben meghúzódni és kivárni míg enged a gyász szorítása, vagy megpróbálni jelen lenni a háttérben finoman, támogatólag?
De hogyan, ha egyáltalán tudomást se akar venni a külvilágról?
Mi tegyek/tegyünk?
Aggódunk értük, mert a srác is meg van zuhanva, csak próbálja tartani magát a párja végett, de látszik rajta, hogy ő is emészti magát.
Ráadásul nekünk van két kicsi gyerekünk, és gondolom most egy darabig nem akarnak kisbabát látni maguk körül, szóval félek, hogy ez az egész megmérgezi a barátságunkat is, mert túlságosan fájna nekik találkozni velünk.. vagy nem is tudom, remélem értitek.
????????mit tehetnék??????
válasza:Ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem mI történt a babával?
Vagy nem mondták el ?
Ez a tényleg borzalmas....:( szerintem sok idő kell majd mire helyre jönnek, én is szeretnék tanácsot adni de nem igazán tudok...akarnám is h mellettem álljanak a barátok meg nem is nagyon szeretnék beszélgetni velük.....nem tudom mi lenne a jó
válasza:Részvétem, nagyon sajnálom ami veled és a barátnőddel történt! :( Megkérdezhetem, hogy a te ikerbabáiddal és az ő babájával mi történt? De nem akarok tolakodó lenni.
Hagyd egy kicsit őket, telefonon persze hívd fel, de a személyes találkozással várj egy picit. A gyerekeidet se vidd még hozzájuk.
válasza:Szia!
Részvétem a barátnődnek.
Ezt sajnos én is átéltem 3 éve,a 36. hétben halt meg a baba.A korházban (magam sem értem,h hogyan)de nagyon erős voltam,nem hisztiztem,de olyan voltam mint egy gép,lelkileg meghaltam.Aztán hazajöttem,itthon voltak olyan napok,h besötétítettem a szobát,sírtam egész nap és a net előtt ültem,h hátha vmi választ kapok,h ez miért történt.Ekkor találtam a www.angyalokszulei.hu oldalra,ahol tényleg sorstárasak voltak,mindenki átélt már hasonló tragédiát,szóval ez nekem sokat segített.Egy előttem válaszoló már írta,h Neki is sokat segített az,h beszélt róla,de a gyásznak idő kell,mindnekinél más,h mennyi.Én 6 hét után visszamnetem dolgozni,ez is jót tett,h nem mindig volt időm gondolkodni,illetve a legnagyobb ajándék Istentől,az élettől,h szülés után 4 hónappal teherbe estem és most itt szuszog egy tündéri 17 hónapos a kislány a kiságyban.
Ezt az oldalt (angyalokszülei) próbáld meg valahogy eljutattni a barátnődhöz,remélem Neki is segíteni fog.
Nagyon szépen köszönöm a soraitokat és a sok jótanácsot.
Igyekszem majd a lehető legtapintatosabban és óvatosan jelen lenni a háttérből.
Az angyalokszülei.hu-oldalt ajánlani fogom neki, tegnap írt a férje egy e-mailt, hogy a hétvégén gyertyagyújtást terveznek a legszűkebb családdal és szeretnék, ha segítenénk az előkészületekben, mert nekik ehhez nincs lelkierejük.
Ja, igen, kérdeztétek, hogy mi történt:
A zsinór szorult meg, azt mesélte a férje, hogy volt egy hirtelen nagy mozdulata, amikor úgy tűnt, mintha - amennyire a hely engedte - kiegyenesedett volna, ez délután volt és másnap reggel már annyira aggódott a b.nőm, hogy nem mozog és rossz előérzete is volt, hogy bementek a kh-ba, de a baba már nem élt.
Hogy aztán az a hirtelen rúgás/vonaglás esetleg már a véget jelentette-e, vagy pont akkor szorította el, az kérdéses, pár nappal korábban az UH-n még minden rendben lévőnek tűnt.
Valaki kérdezte: a b.nőm 30, a férje 31 éves.
Rólam is kérdeztetek, nálunk nem derült ki, a szövettan semmit nem mutatott és jó helyen is tapadtak. Nem tudni, így volt elrendelve vagy nemtudom, biztos, hogy megvolt az oka.
válasza:Jaj szegénykéim, mintha a szüleim történetét olvastam volna 40 évvel ezelőttről. :( Ugyanígy jártak a szüleim, első kisfiúkkal.. csak akkor ugye még nem volt uh, meg semmi, és szüléskor derült ki, hogy az amúgy tök egészséges majdnem 4 kg-os fiúnak a nyakára tekeredett a köldökzsinór, és halva született meg.
A szüleim kiborultak, ráadás volt a hab a tortán, hogy anyuval közölte a doki, hogy sajnos nem lehet több gyereke. (Már nem emlékszik rá, miért mondták... hisz a méhét nem vették ki, vagy ilyesmi).
Bele is törődtek, hogy ők gyermektelenek lesznek. Persze jól belebetegedtek az egészbe, főleg anyu. Aztán két év múlva jöttem én, majd újabb két év múlva a húgom. :)
Nagyon-nagyon sajnálatos, őrületes rossz lehet, amin átmennek, ha elbúcsúznak a picitől (ez a családi összejövetel), onnantól talán-talán egy picit jobb lesz majd. Nagyon sajnálom a babát is és Őket is.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!