Anyukák, ti nem fáradtok bele néha a mindennapi házimunkába, gyereknevelési dolgokba?

Persze, szerintem ez természetes, pedig nekem csak egy 9 hónapos Kislányom van. Fogzik ezerrel, borzasztóan nyűgös, semmi nem jó neki, semmit nem tudok csinálni.

Nekünk csak ő van, és nem lesz kistesó, és ha arra gondolok, hogy lassan 1 éves lesz, és hogy megy az idő, a szívem összeszorul. Minden örömével, bánatával élvezem az anyaságot. Van, hogy kiborulok, hogy még a hajam se tudom normálisan nyugodtan megmosni, de aztán eszembe jut, hogy hipp-hopp elmegy ez az idő, és aztán újra jönnek a dolgozós hétköznapok. Ez egy szakasza az életünknek, amit minden nehézségével is élveznünk kell.

Ezt vállaltuk, erre vágytunk, és a Manók mosolya úgyis kárpótol minden nehezebb napon.

Igen belefáradok de főleg a monotonitás a legrosszabb....minden napunk egy megszokott séma...szinte még a postás is ugyan akkor csenget.....nem fizikai mint inkább lelki fáradtság ez ....próbálok kilábalni belőle és ahogy jobb idő lesz sokkal könnyebb lesz minden !

De imádom a lányom...csak néha jöhetne vmi pozitív izgalom és több baráti társaság az életembe :))

Ajaj!

Én amúgy is oylan típus vagyok, hogy menni, menni mindegy hogy hova, mivel csak emnni, utazni.

Tegnap nagyon "elküldök mindenkit melegebb éghajlatra, ha csak egy kicsit is csúnyán néz rám" hangulatom volt.

Mindig várok valamit, most éppen síelést, aztán majd anyarat és nyaralást.

Amit viszont egyáltalán nem várok, az az hogy szeptembertól visszamegyek dolgozni:-((

De igen, szerintem ez termeszetes.

Az is a gond, hogy en maximalista vagyok. Van sok minden, amit lehetne hanyagolni es lehet, hogy tobbet tudnek pihenni, de egyszeruen nem megy.

Amig nincs minden tokeletesen a helyen, nincs kesz a kaja tokeletesen, persze emelett a ket gyerek el van latva tokeletesen es foglalkozom is veluk, szoval amig nem perfekt minden, addig nem tudom lerakni a fenekemet es pihenni. Ha meg is teszem, akkor sem pihenek, mert nem tudom elengedni magam.

De ezzel en azota igy vagyok, amiota az eszemet tudom, munkaban is igy dolgoztam, itthon is ilyen vagyok.

De igen.

Épp ezért döntöttünk úgy, hogy várunk kicsit a tesóval és megyek vissza dolgozni, edzeni.

én is két kicsivel vagyok itthon, a nagyobbik ősszel lesz ovis, a kicsi 7hós.

És igen, néha belefáradok, most pl eldöntöttük, hogy egy hétre elmegyünk valami fain fürdőbe... ott talán egy kis kikapcsolódás után a következő évet jól fogom bírni! :-)

Jah és készülünk a 3.bébire is. :-)