Szerintetek elfogadható, ha egy 1-2 éves kisgyerek élő állatot kap ajándékba a szülei előzetes megkérdezése nélkül?
Nem olyanra gondolok, amikor az ajándékozó előre tudja, hogy a szülők is örülnének neki!
Én azért nem tartom elfogadhatónak, mert ekkora gyerek nyilván nem fog róla gondoskodni - még évekig -, így marad a szülőre a gondozása. Hát, talán akkor nem gáz, ha egyébként is vannak állatok a családnak, és egyel több vagy kevesebb már majdnem mindegy...
Szerintetek?
Nem. Akármilyen aranyos is az a kis állat meg jó egy gyereknek ha állatok közelében nő fel, (kivéve aki allergiás) az akkor is a szülő dolga lesz 100%ban hogy ellássa azt a kis állatot. Aki persze rövid ideig pici meg aranyos, aztán nagyobb lesz...Mindenféle költségekkel jár (kutyára, cicára gondolok) és szerintem nagyon nem szép dolog a szülőt kitenni ennek.
Nekünk is akartak már ajándékozni kiskutyát (3 éves fiamnak) de köszönettel megkértük az illetőt hogy ne tegye, mert nekem nem kell most egy plusz "csecsemő" :))
Egyáltalán nem. Az ajándékozó nem tudhatja, hogy a szülők akarnak-e azzal az állattal törődni, így igazából ami a gyereknek öröm, az a szülőknek egy újabb kötelesség, hiszen nekik kell majd gondozni. Ha akarnának a szülők állatot a házba, akkor ők maguk vennének a gyereknek.
Tőlem apukám kérdezte meg, hogy ugye milyen jó lenne, ha a Mikulás hozna a 3 éves gyereknek egy hörcsögöt. Mondtam, hogy nem, ez nagyon nem lenne jó, mert gyakorlatilag az a hörcsög az enyém lenne, a gond vele legalább is mindenképp. Szeretem az állatokat, de nagyon nincs kedvem egy hörcsögöt almozni. Majd ha a fiam nagy lesz, mondjuk 9-10 éves, és akar rágcsálót, akkor majd kaphat, azzal a feltétellel, hogy ő fog rá gondot viselni. Ennél nagyobb állatot (tehát kutyát, macskát) meg majd vagy akkor, ha lesz kertünk, mert akkor én is szeretnék (albérletbe semmiképp nem akarok), vagy majd ha felnőtt lesz már, és külön él, akkor olyan állatot tart persze, amilyet akar :) Anno nekem is ezt mondta mindig anyukám, lázadtam is rendesen, de ahogy külön költöztem, rájöttem, hogy nem olyan egyszerű, ha a háztartás mellett még egy kutyával is törődni kell. A vicc az, hogy anyukám meg akkor vett kutyát, amikor én elköltöztem, mert hogy most már nem kell utánam takarítani :D
nem, bár nem írtad, miféle állatról van szó. Egy hörcsivel vagy tengerimalaccal elboldogulnánk, abból nem csinálnék gondot, még ha megkérdezetlenül is kapná a gyerek. Kutyából viszont egyedül törzskönyves snauzerben gondolkozunk, nálunk az „A KUTYA”, más fajtájú vagy keverék kutyát egyszerűen nem vagyunk hajlandóak befogadni. Szóval, ha kutyát kapna, ami nem snauzer, én tuti sírógörcsöt kapnék. Meg a kutya más kategóriájú állat, nekünk volt snauzink, munkakutyának volt nevelve, tanítottuk, agilityzett. Imádtuk, de nem csak simogatásra „használtuk”. Egy olyan jószág, amit nem lehet nevelni (hörcsi, hal, stb) nem megy nálunk állatszámba, csak amolyan dekoráció a házba.
Bocsi, ha nagyon eltértem a kérdéstől, szóval összegezve egyáltalán nem jó ötlet állatot ajándékozni más gyerekének.
NEm elfogadható, ha ilyet kapna, akkor közölném a gyerekkel az ajándékozó füle hallatára, hogy klassz, az ajándékozónál fogjuk (ŐK fogják...) tartani és amikor mész oda, mindig játszhatsz vele, csuda klassz lesz.
És igy is tennék, csináljon vele az ajándékozó, amit akar.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!