Hallottátok ezt a két bolondot aki verte a másfél hónapos kislányát? Borzalom!

Nem lehet az ilyen eseteket a szegénységre fogni. Inkább a tudatlanságra, felelőtlenségre, ám szerintem még arra sem, mert a legtudatlanabb némbernek is ha van szíve, akkor nem bántja sem a saját sem másnak a porontyát. Így a cikkel ebben nem értek egyet. Sajnos nagyon sok ilyen eset van a világban. Az elhanyagolásnak, bántalmazásnak később is vannak formái, de csak a legsúlyosabbakra derül fény. Pl. amikor azon szörnyülködünk, hogy alsós gyerekünk osztálytársa minden nap suli helyett is kint lóg az utcán egész nap. Persze ez a gyerek a legverekedősebb az osztályban. Mit teszünk? Csóváljuk a fejünket, szörnyülködünk, de elmegyünk mellette. Pedig az a gyerek bár ő maga sem tudja, azért lóg(hat) az utcán hóban sárban, fagyban, mert nem törődnek vele. Elhanyagolják. Nálunk most volt ilyen eset. Kiderült, hogy a gyermek haza sem mehet, ezért is csavargott. A szülők összefogtak és jelentették a suliban, mert bár a gyerek csöppet sem mondható kitűnő tanulónak és jó magaviseletűnek, azért átéreztük, hogy télen hideg van kint neki is. Összefogás és odafigyelés. Valószínű, hogy ez a gyerek egy azok közül, akik csak szerencséjüknek köszönhetik, hogy megérték az egyéves majd későbbi szülinapjaikat. Most helyzete megoldódni látszik. Neki szerencséje volt, az anyja nem tudott arról, hogy még dolgozott az apuka szó szerint kizárta a kicsit. Azért írtam le, hogy bár nagyon szörnyű dolog, hogy pici babákat azok bántanak, akiknek védelmezniük kellene őket, de a nagyobbakra is oda kell figyelni. S ha éppen lehet tenni valamit (tudom, hogy van amikor nem lehet) akkor tegyük meg a szükséges lépéseket a saját gyerekeink érdekében is.