Anyukák! Hogy tetszik ez a kis szöveg? A napokban találtam rá, és olvastam fel édesanyámnak, és nehezen bírtam ki, hogy ne sírjam el magam!

Tudom, hogy le leszek pontozva, de vallalom, hogy szerintem hatasvadasz. Nekem ez mar sok.

En sem vadaszok ilyen tortenetekre, ezen az oldalon szokott feltunni hetente egy-egy, amit elolvasok.

Ez nekem a "tul sok" kategoria.

De ezert felesleges volt lepontozni barkit, a kerdes az volt, hogy kinek hogy tetszik.

Valakinek tetszik, valakinek nem tetszik. Mindketto ertheto.

Nekem sem tetszik, pedig nem vagyok kemeny lelek, amiota gyermekeim vannak hajlamos vagyok naponta egyszer meghatodni. De azert csak nem vagyok rossz ember, mert ez konkretan nekem nem jott be, ugye?

Es megmondom azt is, hogy miert nem. Azert nem, mert nem birom elkepzelni, hogy nalunk a valo eletben ilyen elofordulhatna. Nem birom elkepzelni, hogy a fiam ilyen listaval alljon elo es azt sem birom elkepzelni, hogy en egy ilyen listaval kontrazzak, ezzel tudatositva benne, hogy milyen "aldozatokat" hoztam erte. Nem szeretnem ezt emlegetni nekik, inkabb szeressenek, tiszteljenek oszinten, szivbol, tudat alattibol, mint hogy emlegetni kelljen, hogy miert is kell engem becsulni.

Biztos nem ez a tortenet celja, de nekem ez tunt ki belole.

Vannak a mindennapjainkban apro tortentetek, sajat emlekek, amiken kepes vagyok bekonnyezni ahanyszor csak eszembe jut.

Ilyen peldaul az, amikor a pici fiam eloszor ult minivasutban es lattam az arcan az oszinte csodalatot, oromot, ahogy le volt nyugozve es lattam, ahogy integet nekem mosolyogva minden korben, majd tovabb szaguld a kisauto az en bojtos sapkas kisfiammal, aki addig baba volt, akkor pedig radobbentem, hogy mennyire onallo es mar inkabb kisgyerek.

Meghatodom, amikor arra gondolok, hogy a ferjem elutazasanak elso heteben (honapokig nem lathattuk utana) a pici 21 honapos kisfiam minden nap uzsonna utan, 5 ora korul beallt az uvegajtohoz es allt ott fel oran at, varta az apjat renduletlenul, aki korabban mindig abban az idoben jart haza.

Vagy megkonnyezem, ha a kicsit sutan eldalolt anyaknapi dalra gondolok.

Tudom, hogy benneteket meg ezek a tortenetek nem hatnak meg, a fent leirt "kitalacio" (mert szerintem az) igen, de ezert irtam korabban, hogy nem vagyunk egyformak. Es ne egy ilyen butasag miatt legyunk mar itt lepontozva... Semmi ertelme.

én szeretem őket, ez az egyik kedvencem:

Egyszer volt, hol nem volt egy gyermek megszületni készült.

Egy nap a gyermek így szólt az istenhez: " Azt beszélik, holnap leküldesz a földre. De hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok?"

Isten azt válaszolta: "A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged és vigyázni fog rád."

"De" mondta a gyermek, "itt a mennyországban nem csinálok mást, mint énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek!"

Isten így szólt: "Az angyalod minden nap fog énekelni neked. És érezni fogod az angyalod szeretetét és boldog leszel."

"És, mondta a gyermek - hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?"

"Az könnyű" - mondta az Isten - "Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni."

A gyermek felnézett az Istenre és így szólt: " És mit fogok tenni, ha veled akarok majd beszélni?"

Isten rámosolygott a gyermekre és azt mondta: "Az angyalod össze fogja tenni kezeidet és megtanít imádkozni."

A gyermek azt mondta: "Úgy hallottam a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni?"

Az Isten megölelte a gyermeket és azt mondta: "Az angyalod óvni fog téged, még akkor is, ha élete kockáztatásával jár!"

A gyermek szomorúan nézett és így szólt: "De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged."

Isten megölelte a gyermeket. "Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek."

Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat.

A gyermek sietve megkérdezte: "Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az angyalom nevét?"

Az Isten így válaszolt: " Az angyalod neve nem fontos...

Egyszerűen csak így fogod hívni: ANYUCI

Honnan tudod hogy bárkit is lepontoztam itt? Én egyáltalán nem pontozgattam le sem azt akinek tetszik, sem azt akinek nem! És honnan veszed hogy aki lepontozott mindenképp anyuka?

Oké akkor én is őszinte leszek, kipróbálom: szerintem kicsit szűklátókörű vagy mert általánosítasz. És ha leidiótázol valakit az szerinted nem sértés akkor furcsán is vagy nevelve.