Van még más is, aki nem tud más anyukákkal barátkozni?
Sok helyen hallom tanácsként, hogy ha valaki anya lesz, próbáljon más anyukákkal barátkozni, mert velük lesz a legtöbb közös téma, közös élethelyzet, stb. Nekem ez egyáltalán nem sikerült az elmúlt 2 évben, azt érzem hogy más anyukákkal nem lehet másról beszélni, mint a gyerekekről, ami egy idő után fárasztó, nem kikapcsolódás a hétköznapokból, másrészt állandóan versengeni akarnak. Mikor mondtam hogy az én gyerekem jól alszik, irigykedtek rám, mikor azt mondtam hogy kicsit később csinálja a nagymozgásokat, akkor lesajnálva éreztem magam. Tanácsot elvből nem adok, még jó szándékkal sem, saját tapasztalatokról sem szívesen beszélek, nehogy dicsekvésnek tűnjön, gyakorlatilag úgy érzem tojáshéjakon sétálok körülöttük.
Más is tapasztalt már ilyet?
válasza:Nekem a gimis barátnőm 3 hónappal szült előttem és mégis elkopott a baráaság...
Őszintén én nem tudom fenntartani. Egyszerűen én nem akarok máshoz alkalmazkodni, hogy mikor menjek sétálni, melyik játszótérre menjek, mikor menjek haza. Nem akarok egyeztetni. Utána meg tényleg figyeljen az ember nehogy valami bántót mondjon.
Sőt messengeren beszélgetni sincs kedvem. Inkább gyakori olvasgatok... :D
Nekem csak az a bajom, hogy így úgy érzem a kommunikációs képességeim leépülnek. Nehezemre esik egy telefon hívás is, nem tudom mi lesz így, ha vissza kell mennem dolgozni. Amúgy én jól elvagyok egyedül itthon.
válasza:Én sem tudok barátkozni, nem is akarok (3 éves a fiam)
Egyszer próbáltam a játszótéren, kb levegőnek néztek (pedig ismernek, kis falu)
Hallgathattak, hogy Józsika már hat hónaposan ül, Mariska már 7 hónaposan feláll, de a kedvencem az volt mikor azt mondták, hogy Pirike hét hónaposan megértette, hogy az anyjaek kistestvért akarnak, és heves fejrazassal tiltakozott, hogy nem akar kistestvért 🤦🏻♀️
válasza:Fú én se tudok...
Megvannak a kialakult brancsok, lever a víz mikor látom, hogy tele van a játszó. Nem akarok senkivel se beszélgetni, úgy érzem magam, mint egy kivülálló..katasztrófa az egész😂
Számomra tök kellemetlen ez az egész...pl hintázik a kisfiam, mellette is hintázik egy másik, anyuka ott áll mellettem, aztán csak vagyunk...
Egyébként én is nagyon jól elvagyok egyedül itthon.
válasza:A lányom idejében valahogy egyszerűbb volt. Ő most 14 éves. Akkoriban valahogy könnyebben lehetett barátkozni. Több anyuka barátnőm is volt, velük jártunk mindenfelé, akár egymáshoz is. Meg gyerekek nélkül is egy idő után.
Aztán ahogy nőttek a gyerekek, 1 ilyen barátság maradt meg. De az meg is lesz még sokáig.
Most a fiam lesz nemsokára 3 éves. Hát mióta Ő megvan, senki új anyukával nem sikerült összebarátkozni. Valahogy nem is akartam. Senki olyan nem volt.
Most egy anyuka van a bölcsiben, aki nagyon szimpatikus, a fiam nagyon jóban van az ő kisfiával, szóval majd tőle szívesen megkérdezem ha jobb idő lesz, van-e kedvük játszótérre menni?
De rajta kívül eddig senki nem volt, akire azt mondtam volna, hogy na, vele szeretnék barátkozni.
Valahogy megváltoztak az anyukák. Régen is divat volt versenyezni, de most már ez túlmegy minden határon. Rendkívül zavaró.
válasza: válasza: válasza:Nem is akarok velük barátkozni.
Már bocsánat, de annyi hülyeséget beszélnek némelyek... nem vagyok kíváncsi a férje spermaszámára meg semmire (igen, volt ilyen csaj aki a 10. mondat után már a kistesó csinálásról beszélt). Nekem a játszótér relaxációs program, csak annyit kérek ne szóljanak hozzám.
válasza:Én senkivel se barátkozok. Telefonon is csak a férjem hív, a húgom vagy anyám. Ennyi. Facebookom sincs,minek?
Én jól elvagyok így a gyerekemmel. Ő már iskolás.
Ott köszönök a többi szülőnek,ennyi.
Itt,ahol lakunk, sajnos sok a roma család, ugye főleg nekik vannak gyerekeik. Tehát nincs kivel beszélgetni,barátkozni.
Egy anyuka próbálkozott nálam 1-2 éve,hogy menjünk át hozzájuk néha, stb stb.
De sajnos ő is tanulatlan,és annyira pletykás,hogy nem tudnék vele őszintén beszélgetni semmiről. És így nekem ez nem jó. Hogy mindig vigyázzak minden szavamra,mit mondok...
Szóval nem barátkozok senkivel. Túl sokat csalódtam már az emberekben. Nem tudok már senkiben sem megbízni.
Sok barátnőm van, még most is, hogy 2 éves a lányom.
Gimiből, egyetemről, családbarátok által (szüleink évtizedes barátok, együtt nőttünk fel). A legjobb barátnőimet óvoda és általános iskola óta ismerem, mai napig hetente találkozunk.
Általuk van anyuka barátnőm, tehát úgy, hogy már ők is anyukák. De így meg ugye, nem a gyerek a közös téma főleg.
Az az igazság, hogy engem itt a gyk-n tapasztaltak rendesen megijesztettek. Szoptass, sz-r anya vagy, ha más is van a gyerekkel, mit képzelsz hogy nem főzöl, mi az, hogy eljársz masszíroztatni/edzeni/szépítkezni stb. Köszi, de köszi nem. :D
A barátnőimmel hasonló a gondolkodásunk, pl. ha mondtam, hogy a 3 hetes babám mellől elmegyek kozmetikushoz, iszunk-e utána egy kávét, mondták, hogy persze, nem pedig 140-es vérnyomással hisztiztek, hogy én ezt mégis hogy képzelem.
válasza:Az az igazság, hogy engem itt a gyk-n tapasztaltak rendesen megijesztettek. Szoptass, sz-r anya vagy, ha más is van a gyerekkel, mit képzelsz hogy nem főzöl, mi az, hogy eljársz masszíroztatni/edzeni/szépítkezni stb. Köszi, de köszi nem. :D
A barátnőimmel hasonló a gondolkodásunk, pl. ha mondtam, hogy a 3 hetes babám mellől elmegyek kozmetikushoz, iszunk-e utána egy kávét, mondták, hogy persze, nem pedig 140-es vérnyomással hisztiztek, hogy én ezt mégis hogy képzelem.
Ez nem tartozik a válaszhoz, minek a provokáció?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!