Teljesen elvesztem a kognitív képességeim?
37 leszek hamarosan,a kislányom két éves múlt nemrég. Mindent is kikaptam vele. Segítség nincs, a férjem furdetesre ér haza. Eleinte kolika volt és maratoni szoptatasok éjjel nappal,aztán fogzas,aztán szepa,aztán a jó isten tudja mi. Eleinte azért nem aludtam,mert nem lehetett,ez eltartott vagy másfél éves koráig.a mai napig vannak időszakok,mikor nem alszik úgy,de igazából nekem úgy elcseszodott az alvasom,hogy ha lehetne se tudok már ellazulni. Ehhez az örökös kialvatlansaghoz(egy jobb(!) éjszakán hat órát alszom két-harom részletben,azt is éberen) jön az állandó,non stop készenlet. Tavaly ilyenkor csak fizikailag voltam ki,de most már mentálisan is teljes gatya van. Mellette ott a házimunka,még a húszezer észben tartandó,mosnivalo,még hogy a narancstol a fogkeféig minden van e itthon . A férjem egyébként kiveszi a részét,a kert meg a tyúkok pl teljesen az övé,és be is vásárol mindig,de csak azt,amit osszeirok neki. A nagy dolgokban segít de a sok piszlicsare apróság az én fejemben kell legyen.
Van néha szabadidőm,de őszintén már azt sem tudom élvezni. Nincs agyam. Én,aki három idegen. nyelven megtanult, aki kontrolling szakkozgazdasz diplomát szerzett,most kihívás,hogy akár az új mikro használati utasításat felfogjam.
Olvasni próbálom,de hússzor elolvasom ugyanazt a mondatot,és feladom. Ijesztő az egész.
Olyanok tanácsa,véleménye érdekel,aki ugyanezt átélték. Lesz majd jobb? Szeretnek meg egy gyereket,de attól félek az a maradék eszemet is felemésztette,pedig már benne vagyok a korban.
válasza:Lesz jobb,egyszer. Én állítólag 5 éves koromig vacakul aludtam,aztán minta gyerek lettem. De az élet visszaadta az ugyanolyan gyerekem mint ami a tied. Szoptatás alatt legalább tudtam netflixezni fülessel,de most folyton figyelmet igényel. Megtanultam elterelni gyurmával,festék stb. Az az 5 perc is életmentő .
A Munka alatt meg hangoskönyvet hallgatok,így nem butul az agyam. De q meló sokat segített,otthon meghülyültem volna. Lényegében bölcsi óta jobb.
válasza:Visszamentem két gyerek között dolgozni (felnőtt képzés), hát... nekem ott mégjobban felerősödött az érzés, hogy zokni vagyok. És nem csak összetett mondatokban alig tudtam eleinte beszélni, néha konkrétan szavak nem jutottak eszembe, hanem az önbizalmamra is borzasztóan rányomta a pecsétjét ez az egész. Szorongtam az első hónapokban, mert azt éreztem, hogy nem vagyok kompetens személy, hogy én ezt oktassam és ezt mindenki látja is rajtam. Kb. fél év kellett, hogy visszarázódjak, már egész jól ment a végére. Szóval szerintem csak idő kérdése.
Plusz én egy kicsit azt vettem észre, hogy egy 2 éves mellett már valahogy nem pörög annyit az ember agya. Én a második gyerek érkezésével tapasztaltam meg, hogy irgalmatlanul unatkoztam már szellemileg tulajdonképpen a nagyobb gyerkőccel itthon. Most a kettővel azért érzem jobban magam szellemileg, mert az unalom szikrája is elszállt. :D Én élvezem, hogy ezer fokon kell pörögni, hogy minden flottul menjen és ez most megvan. Azt kevésbé élvezem, hogy ezt alvás nélkül kéne lehozni, de majd túl leszünk ezen is.
Amikor elfáradok, mindig arra gondolok, hogy nemsokára vége lesz ennek az időszaknak és jön valami nagyon más. A nagylányom szeptembertől ovis lesz, nem tudom. Keserédes. Ez mindig emlékeztet, hogy próbáljam megélni a jelent, mert annnnnyira gyorsan elröppen az idő. A karrieremet meg most konkrétan lesz*rom, túlélek. Remélem visszavárnak és ha vissza is zuhantam három szintet, újra sikerül felküzdenem magam... Én úgy érzem, hogy ahogy a gyerekkel egyre többet lehet kommunikálni, értelmesen beszélgetni, programozni, úgy egyre inkább kezdenek visszatérni az élő agysejtjeim is.
válasza:Heti 1 délután bébiszitter nagy könnyebbség lenne neked is. Neked meg irány olyankor emberek közé, szigorúan gyerek nélkül. Amúgy is, ha anya rendben van, a gyerek is rendben van! Fordítva is így működik sajnos.
A "fejben tartós részhez jó szolgálatot tenne ha lenne egy közös online listátok (pl. a google keep) a bevásárláshoz, akkor amint eszedbe jut valami, beírod, az ember meg a boltban nem fecniről vásárlol, hanem erről. Így ha nap közben is jut eszedbe valami, vagy fogy ki éppen, akkor sincs gond, beírod, estére otthon van.
Nyilván nem fogsz így sem gügyögő óvodás szintjére visszafejlődni, de a tartós alváshiány nyilván nem fog csodákat művelni a szellemi képességeiddel hosszú távon, és hát amiben vagy, az már elég hosszú táv mostanáig is.
De a fejbentartós rész csak fokozódik majd óvodában, iskolában, bejön a logisztika, edzés, különóra, fogadóóra, szülői... Na arra figyelj, hogy ott már ne vállalj semmilyen pozíciót!
A napfény, a mozgás, a feltöltődés mindenkinek kell, és az alvást is normailizálhatja. Ha mozgást is tudnál beiktatni, az még jobb lenne persze, de ez majd lehet, hogy csak évek múlva lesz aktuális, van az a helyzet...
De mondd ki magadnak, hogy nem szabad a te életednek teljesen a gyerek életében feloldódnia. Valamint nélküled is tök jól fog működni a gyerek, nem minden a te dolgod, más is tudja majd jól csinálni.
válasza:Hogyan altatod? Vele alszol, vagy a saját ágyába teszed vissza?
Érdemes ezen a ponton inkább együtt aludnotok (a kisebbik fiam 2 éves, hasonló kálvárián vagyunk túl).
Nálunk azt hozta a megváltást, hogy vettünk neki egy felnőtt méretű àgyat amire elfértem én is mellé. Éjszaka ha keresett egyből megtalált. Megszűntek a sírások, nyűgösködések éjjel.
És tényleg próbálj bármilyen módon szabadidőt generálni magadnak. Akár bébiszitterrel, mert muszáj visszanyerned az erődet mentálisan is. Ha megteheted ne sajnálj 5000-15000 Ft-ot egy hónapban erre.
válasza:Ismerős, két kisgyerekkel úgy, hogy a kisebbik rosszul alszik, én is úgy érzem, mint aki teljesen elbutult. Az agyam egy szita, minden kipotyog belőle. Próbálok hozzá-hozzászagolni megint a munkához, legalább amit gép mellől lehet (kutatás) és teljesen reménytelennek érzem. Ami korábban ujjgyakorlat volt, most több hónapos, nehezen megoldható feladat. Ugyanakkor meg szükségem is van rá, mert hiába szeretem a manókat és vagyok velük szívesen itthon, azért hiányzik a gondolkodás. Hiányzik, csak nem megy :(.
Anyukámat kérdeztem erről, ő is így érzett, amíg otthon volt velünk, a végén már nyelvtanfolyamra kezdett járni, hogy formába hozza az agyát... amit aztán abba kellett hagyjon, amikor egyszer komolyabban megbetegedtem. De aztán rendbe jött ez nála, engem is ez vigasztal. Na, megyek, mert felébredt (10 percet aludt...)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!