Hány éves kortól ajándékoznál mobiltelefont, tabletet gyereknek?

Dehát ezt nem Neked szántam, hanem...

az olyan szülőknek akik azt csinálják.

A megfogalmazás félreérthető volt.

Kérdező, minek akadsz ki azon, amihez semmi közöd?

Saját gyerekedet neveld ne a rokon gyerekeket akarsz.

Nálam is nagyon mellé ment az elhanyagolás, mert én vagyok a "zoknis", aki mindig a gyerek seggében van az itt válaszolók szerint, folyamatosan vele foglalkozik és nincs élete:DD(részben igaz, mindig is többet foglalkoztattam és több programunk volt, 5x annyit voltam vele, mint más, de muszájból)

Nem tudott volna olyan mértékű logikai játékhalmazt kapni, amit megoldott 2 éves korától kb 5 éves koráig a telefonomon, sem később a tableten. Hadd ne mondjam.. kb 800 olyan puzzlet rakott ki, ami nehezebb, mint a sima, mert nincs széle.. öntögetős logikai játékban is vagy 300 szintet teljesített pár hó alatt, úgy, hogy alig játszott naponta kb fél órát az elején és igen, leginkább akkor, amikor várnia kellett volna, de sokszor ki is maradt, tehát nem "rutin" volt, hogy várakozásnál kapja, vagy ha dolgom van, csak leginkább akkor.. főleg, mert mindig lemerültem. Úgy oldotta meg őket, mint a gép, pillanatok alatt, nagyon élvezte a sima kirakókat is, meg már nem is tudom mik voltak letöltve, de mind logikai játék volt, ami koncentrációt és figyelmet igényelt. Én ezt nem bírtam volna megvenni, egyszerűen nincs olyan játék, ami ekkora mértékű szellemi kihívást jelent egy kétévesnek, kb rájuk van szabva, mint egy montessori torony helyesen használva. Kíváncsi vagyok hány szülő tudja hogy kell használni és nem csak odaadják a gyereknek, a legtöbb meg se visz karikákat botokon... A való életben a formabedobót nagyon gyorsan megtanulta, mikor már érdekelte, pár nap volt amíg ment hozzá a finommotorika is utána már csak nyomkodta a drága fisherpriceos sütisdoboz orrát a zenéért, pénzkidobás volt. Most képzeld, ha ezen a szinten marad, gombnyomkodós, 5 formát berakó, aki néha játszik másokkal a játszótéren és rajzol csak. Hol a szellemi kihívás? Tudod te milyen lenne mondjuk 300 kirakót megvenni? Volt otthon vagy 30 az évek alatt fizikailag is, de elég gyorsan ráunt(és gyorsan is mentek), viszont mondjuk "blokk kirakóst", aminek nincsenek puzzle illesztései, ez a nehezebbik fajta totál nehéz találni, szerintem nem is nagyon létezett akkor, nem, hogy több száz, amiket megcsinált. Amikor meg nagyobb lett már nem is akart többet kirakózni.

Mi okosan használtuk a telefont és újra így csinálnám, ha lehetne. Egyszerűen értelmes ember kell, aki letiltja a hirdetéseket(ha nincs wifi, nincs hirdetés), korlátozza az időt és MÁST IS mutat a gyereknek. Annyit tudok a számlájára írni, hogy a türelmén talán rontott, mert mindig mindent megkapott gyorsan a játéktól, bár.. tőlem is. Nem kellett kérnie egy pohár vizet, mert kérdezgettem és mikor ránézett már töltöttem, az ilyenek a mai napig megmaradtak nyomokban, nyújta a kezét és rakom bele amiről tudom, hogy szeretné, még 11 évesen is. Egy kis "elhanyagolás" hasznára vált volna:)

Én biztos vagyok benne, hogy ezek hozzájárultak, hogy a gyerekem iqja 140 körül van. Persze szerencsésen is született, részben biztos genetika, de szellemi kihívást ebben a korban nem tud más támasztani ezen a szinten, mert kézügyességnek még híjján vannak, és bonyolultabb szabályismeretük, monotonitástűrések sincs. A telefonon logikai játékok pedig úgy működnek, mint a montessori torony, (sőt, ilyet is kijátszott:) csak fenntartja az érdeklődést, mert gyorsabb. Így is hatalmas kupac játékunk volt, de ezekhez hasonló csak a bébismartgames lenne, ami talán nem is létezik, de az biztos, hogy egy darab 10.000 körül mozog(na), mert a legtöbb smartgamesnek ilyen ára van/volt. Ebből is volt jó sok nekünk használtan meg újonnan is, de amint átment az egyiken, már nem volt érdekes.

Nincs rossz tartása és kb ovis koráig kiemelkedően ügyes volt sportban, elég jó volt a finommotroikája, ügyesen rajzolt, élénken szerepjátékozott, nem nagyon járt különórákra 1-2 alkalomnál többet.. csak játszóházba, oda viszont heti 1-2 teljes napot is, mindig másba, ami kihívást jelentett neki. Mondanom sem kell, hogy teljesen vékony volt és mindig társasági.. Volt jópár hiszti a telefonért, de azért is, hogy nem simogathatott meg kutyát valamiért, meg mert meg kellett kóstolnia valamit, vagy mert benyomott volna sok csokit, vagy mert valamit fel kellett venni ruhából, amit nem akart. Minden új dolog egy hisztiforrás volt, ezt is így kezeltem és egy idő után hozzászokott, mint pl a saját háziállathoz. Egy darabig rátapad, utána csak néha megsimogatja.

Szerintem jó, hogy volt nekünk, hogy játszott vele és legközelebb is így csinálnám. Korlátozva, okosan használva, hisz veszélyes lehet ilyenekben, hogy youtube, tiktok meg szórakoztató részekre nem használnám, nem engedném korlátozva se. Minek? Nem hasznos. Pont ezért nem szabad csak úgy rázúdítani gyerekre, mert nem fogja tudni kezelni a semmiből, tanítani kell és a függés rész is csak egy darabig érdekes.. ha lekorlátozod, de néha "túltolhatja", hogy már fájjon a szeme tőle, akkor mértéket akar majd tartani. Meg meg is unja egy idő után.. Amúgy a HOGYANT rontotta el a kérdező is.. itt biztos mindenki tudja, hogy nem korfüggő, ki tudja kezelni a kütyüt a helyén, hisz televagyunk mindent posztoló, telefonfüggő nagyikkal, akik hülyeségeket elhisznek róla, képeket gyűjtögetnek meg ilyesmi. Nem a gyerekek kora tehet róla, ha belebuktatok a kísérletbe, hanem a te kultúrád és hozzá nem értésed, amivel nem tudtad helyén kezelni/tartani a dolgot náluk!

Az enyémnek is rossz a szeme, nem tudom, mikor romlott el, de nem a napi fél-egy óra játékot okolom érte(bár simán lehet, pont nemrég gondolkoztam rajta).. hanem a napi 3-4 órát, vagy többet, mikor 6 évesen olvasott(akkor még nem volt sulis). Volt, hogy egy egész napig csak olvasott. Ha újracsinálhatnám, évente elvinném szemészhez, akkor legalább kiderülne. Fogalmam sincs, mikor romlott el, egyszerűen nem vettem észre, csak mikor 7 évesen iskola első pár hetében nem látta a táblát. Kisebb hibákkal és együttműködés hiányában(elviccelte a gyerek) a védőnői szemvizsgálat nem sokat ért.

Szerintem a tartós, órákra közelre nézés(bármi miatt) nem jó a szemnek, ezért több rövidebb részletben hagynám csak kütyüzni és olvasni is. Régen is voltak rövidlátók gyereknek, pedig nem volt kütyü és gyanúsan könyvmolynak hívták őket, okos gyerekekkel azonosították őket, tuti az olvasás miatt. Az osztályban van pár kissrác, aki nagyon régóta rengeteget játszik, tikok, youtube és egyik sem szemüveges, de a sokat olvasók közül kb mindenki. Mondjuk egy kis barátnője is rövidlátó enyhén, pedig ő alig olvas, de rendkívül sokat kézműveskedik. Hát nem tudom, de ez pl