Van itt olyan anyuka, aki szereti a gyerekét, de rossz anyának tartja magát?
Azt mondják aki szereti a gyerekét, az nem rossz anya, én tiszta szívből szeretem a gyerekem, de tudom hogy nem vagyok jó anya. Vannak nálam rosszabbak, de hiába vágytam rá, nem vagyok anyatípus. Nem vagyok türelmes, nem vagyok kreatív, nekem szenvedés egy 3 évest tartalmasan szórakoztatni. Nem vagyok következetes, néha rászólok valami miatt, másnap ha rossz passzban vagyok, ráhagyom. Unatkozom itthon, nemrég mentem vissza dolgozni, azóta jobban vagyok lelkileg, emiatt is bűntudatom van. Szükségem van az énidőre, ha egy héten nincs legalább egy szabad délutánom, akkor rosszkedvű, türelmetlen, motiválatlan leszek, és még sorolhatnám.
Van itt még így valaki?
Sajnos úgy érzem, hogy rossz anya vagyok pedig még friss az egész (3hós). Vágytam rá, sokáig gondolkodtunk mielőtt belevágtunk most mégis úgy érzem egyáltalán nem vagyok anyának való. 😞 csalódtam magamban, hogy ennyire rosszul viselem pedig még sehol se tartok.
Én is introvertált vagyok egyébként.
Üdv a klubban!
Attól még vacakabbul érzem magam, hogy a lányom rengetegszer mondja, hogy “anya, te vagy a legjobb anyuka a világon” - de sajnos a fent leírtak mind igazak rám is, ezért úgy gondolom, hogy nem vagyok elég jó anya.
Én is azt érzem. Ma például miután egy hete éjjelente kb 2-3 órát tudok aludni, mert folyton kel a fiam rákiabáltam, hogy aludjon már. Ő meg elsírta magát aztán én is.
Sokszor érzem, hogy nem vagyok elég jó.
3,5 honapos a kislanyom, meg uj ez az egesz, de ugy erzem, nem nekem valo. Mindennel jobban szeretem a babamat, viszont szerintem nalam jobb anyat erdemelne.
Olyat, aki egesz nap elgugyog, csorog-zorog, enekel es mutogat neki. Olyat, aki tisztan tartja a lakast. Olyat, aki szivesen setalgat vele minden nap, es nem tartja nyugnek az orvoshoz-vedonohoz-patikaba valo jarkalast.
Egyebkent sem terveztunk tobbet, de plusz egy ok, miert nem csinalnam vegig meg egyszer ezt az egeszet.
Szerintem nagyon ritka az, ha egyáltalán létezik, aki őszintén az élete minden pontjában jó anyának tartja magát. Nálam hullámzó, vannak jobb napjaim, amikor eljátszunk a gyerekekkel, nem kapom fel a vizet olyan hamar, türelmesen tudom kezelni a hisztit, és olyankor büszke is vagyok magamra, hogy na, megy ez nekem, nincs itt gond :D Aztán másnap meg káosz az egész nap, én egy idegbeteg hisztérika vagyok, és úgy általában megbánom a saját létezésem is. Na, olyankor pl nem érzem magam jó anyának.
De hát emberek vagyunk, nem tudunk mindig konzisztensen viselkedni. Az a lényeg, hogy a gyerek azt érezze, bármi van is, bármilyen hangulatod is van, őt szereted és elfogadod. Neki is mindig más a kedve, másképp viselkedik, nem gáz szerintem, ha ugyanezt látja tőled is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!