Hogyan győzzem meg a férjemet, hogy kell a gyerekek körül segítség?

2 gyerekünk van, egy 8 éves fiú és egy 4 éves lány. Sajnos semmi segítségünk nincs. Nekem anyukám 300 km-re él (oda és vissza már 600), férjem testvére pedig külföldön. Nem is nagyon találkozunk a nagy távolság miatt. A barátainknak, akiknek van gyerekük, szintén 2-3 gyerekük van, nem is vállalnák a mi 2 gyerekünket, mert ők is örülnek, amikor végre vigyáznak a nagyszülők a gyerekekre, de nem is lenne a pofám megkérni őket, hogy vigyázzanak a mi gyerekeinkre is. A szomszédaink gyerekmentesek vagy már 85 év fölöttiek. Szóval tényleg semmi. Már elég régóta mondogatom a férjemnek, hogy kellene keresni babyszittert, aki vigyázna néha-néha a gyerekekre, de hallani se akar arról, hogy egy vadidegen vigyázzon a gyerekeinkre (nyilván azért vadidegen nem lenne, mert előtte összeismerkednénk vele, én se bíznám csak úgy senkire a gyerekeket). Az pedig hogy még egy kisebb vagyont is fizetni ezért, az végképp kiakasztja őt.

Csak nekem már kezd elegem lenni, kezdek elfáradni, kiégni, nem találom a helyem. Nincs semmi más az életemben csak, hogy dolgozok, csinálom a házimunkát és a gyerekekkel foglalkozok. Férjem próbálja kivenni a részét több kevesebb sikerrel, de ugye a legtöbb dolog rám hárul.

8 éve nem voltam sehol, csak otthon és a munkahelyen. Férjemmel sosem vagyunk kettesben, azt az 1-2 órát leszámítva, amikor este már alszanak gyerekek. Férjem el szokott menni szórakozni, de én nem tudok kivel. Amikor terhes lettem megszakadt a kapcsolat a barátnőimmel. Akinek pedig szintén gyereke van, azzal nehéz összehozni a találkozót.

Úgy érzem a férjem nem is akar áldozatot hozni, hogy kettesben elmenjünk valahova. Volt, hogy vett 2 mozijegyet, hogy menjünk el este együtt. Odáig volt, hogy milyen szép esténk lesz este kettesben. Kérdezem, hogy mi lesz a gyerekekkel?! Nem hagyhatjuk őket egyedül. Erre, jaaa akkor inkább a barátjával megy, hogy ne vesszen kárba a jegy. Nem ám, hogy akkor keressünk valakit és fizessünk, hogy vigyázzon a gyerekekre.