Ha nem akar elvenni feleségül akkor nem is gondolja komolyan? Gyermek házasság nélkül?

Ezt előre kellett volna tisztázni. És addig nem próbálkozni a gyerektémával.

Az anyagiak amúgy is kifogás, aki akar, lezavarhat egy kéttanús esküvőt is.

Lehet, majd a gyerektémában is meggondolja magát. Ismerős csaj így járt. 7 hónapos terhesen elhagyta a pasi.

12 hetes terhesen én már nem várnék tovább. Eléállnék és kerek perec rákérdeznék: Jóska, el fogsz te engem venni feleségül? Bármit mond erre, az valójában válasz. Ha nem egyértelmű "igen, kérlek, egyeztessük az időpontot", az határozott "nem". Ha neked ez fontos lenne, akkor ennek megfelelően dönthetsz a továbbiakról.

Mondjuk nyilván a babatervezés alatt érdemes lett volna ezt megbeszélni, megtenni ugyanazzal a határozottsággal, mint ahogy a gyereket terveztétek, de hát már nyilván késő bánat. Most tudsz tenni, amit tudsz, és az ez. Jobb későn, mint soha.

Egyébként nem voltam soha hasonló helyzetben. Az első randin megbeszéltük már a párommal, hogy mindketten házasságban gondolkodunk, amennyiben jól halad a kapcsolatunk, és ezt X időn belül reálisnak is érezzük, ha nincs más akadályozó tényező. Ahogy közeledett az a bizonyos X idő, még rákérdeztem párszor, hogy ugye akkor tényleg mindketten egy lapon vagyunk még mindig. Lehet, hogy valakinek ez "követelőzés", de nem érdekel, én így tudtam nyugodtan álomra hajtani a fejem, tudtam, hogy mire számíthatok a páromtól és nem kellett éveket töltenem felesleges reménykedéssel. Mindenkinek ezt a fajta tudatosságot tudom javasolni az élete irányítását illetően.

Nekem a lányom 7 éves volt amikor összeházasodtunk, a fiam már házasságba született.

Mondjuk nálunk fel sem merült a házasság egyikünkben sem, természetes volt, hogy együtt vagyunk, és maradunk is.

5 éve vagyunk házasok csak, de már 15 éve együtt.

Ha ilyenben nem juttok egyezségre, ennél csak rosszabb lesz.

Persze, esküvőre nincs pénz (ami pont annyiba kerül, mint amennyit ráköltötök), ellenben gyerekvállalásra van.

"Nekem igényem, hogy a férjemnek szüljek gyereket, ne pedig a páromnak, hivatalosabb, biztonságosabb, és nem utolsó sorban lelkileg sokat jelentene."

Ezt teherbeesés előtt kellett volna világossá tenni, hogy bocsi, majd akkor szülök, ha házasok vagyunk. Így már plánr nem fog elvenni, láthatóan neki nincs rá igénye, most már annyi oka sijcs rá, mint gyerek nélkül lett volna.

Sokaknak megfelel házasság nélkül. Munkatársam most hazasodott meg úgy, hogy már a kicsi is 6 éves. Nekem ez sokkal inkább wtf kategória. Ekkor már minek? Eddig is megvoltak nélküle.

Másnak meg fontos a sorrend.

De erről beszélni kell.

Nem a házasság hiánya miatt komolytalan a kapcsolatotok, hanem azért, mert nem tudtok kommunikálni.

Annó én eléálltam és megmondtam: házasság nélkül nem szülök, ebből nem engedek. Ő meg azt mondta erre, neki ugyan mindegy, legyen akkor esküvő. Összesen tizen se voltunk, nem fajt szinte semmibe.

Nekünk úgy volt, hogy mondtam, hogy próbálkozhatunk, de a pozitív tesztnél kérjük az időpontot az anyakönyvvezetőhöz. Addigra tudtam, hogy ő nem romantikus és nem ért a finom célzásokból, szóval egyértelművé tettem, hogy vagy így lesz, vagy én kérek akkor időpontot abortuszra és nem látjuk egymást többet.

Rá 2 hónapra lettem terhes és mivel beütött a covid, egy 2 tanús villámesküvőnk volt. Engem ez nem zavart, a nászút hiánya picit, de az lett a fogadalmunk, hogy majd a 10 éves évfordulón elmegyünk utólag. Szóval ha akarsz valamit, mondd ki kerek perec, gyerekkel ennél már csak keményebben kell majd képviselned az akaratod, és nem lesz semennyi energiád játszmákra.