Van aki addig húzta a második babát, hogy kicsúszott az időből? Megbántátok?
Mi lassan ebbe a helyzetbe kerülünk. Kisfiam 2 éves korában visszamentem dolgozni, akkor már 1 évet legalább maradni akartam a munkahelyen, mielőtt próbálkozni kezdünk a második babával. Aztán utána mindig volt valami, ami elsőbbséget élvezett, lakásfelújítás, férjemnek iskola, stb. Közben pedig kicsit azt is éreztük hogy jó szusszani egyet a babás időszak után, többet kimozdulni, kettesben, hármasban is. Most már 4 éves lesz a kisfiam, és még mindig nem határoztuk el magunkat, akarjuk is, még nem is, de lassan kifutunk az időből, mindketten 35 felett vagyunk, és 5-6 évnél nagyobb korkülönbséget már nem akarunk, akkor inkább maradjon egy gyerek.
Járt valaki így? Utólag ti megbántátok, hogy húztátok az időt?
Én az elsővel húztam addig, hogy kicsúsztam a másodikból🤣
Mindig több gyereket akartam, de nem volt hozzá párom, szóval egyedül vállaltam, így száz évesen. Örülök, hogy ő lett, második már nagyjából esélytelen. Mondjuk egyedül nem is vállalnék. Az meg végképp nem fér bele az időbe, hogy még fogamzóképesen eljussak valakivel a gyerekvállalásig. Kicsit még szoknom kell, hogy nem lesz lányom, mert annyira biztos voltam benne, hogyha lesz gyerekem valaha, akkor lány lesz, de nagyon boldog vagyok, hogy van egy kisfiam.
Ennél nagyobb korkülönbség a korunk miatt nem fér bele, 40 felett én már nem szeretnék szülni. Plusz egy nagyobb gyerek mellett már nem biztos hogy belevágnánk az egészbe újra.
Egyébként köszönöm szépen a válaszokat! :)
Akkor szerintem határozzátok el magatokat. :) ha most belevágtok és hamar sikerül akkor is 5 vagy 6 év lesz köztük. Ami egyáltalán nem vészes. Nálunk 5 és fél év lett a korkülönbség. Egyáltalán nem bánom. Sőt még 1 simán belefért volna. ;)
De igy már nagyon cukik tudnak lenni együtt.
Vagy ha nagy a bizonytalanság akkor el is dönthetitek hogy elég egy gyermek és akkor nem erről fog szólni innentől az élet. Mi majdnem pont úgy voltunk mint ti, csak először az én majd a férjem apukaja hagyott itt bennünket, azért tolódott ki a második baba.
Már majdnem el is engedtünk, aztán teljes meglepetésünkre beköszöntött. Már mindjárt 1 éves és mi nem bántuk meg. De nekem is volt egy határ, férjem kerek 40, én 36 voltam amikor született a kicsi. Nekünk ez így pont ideális lett. (Korkülönbség, első fiu, második lány, szeretik egymást, a nagy is okos már a tesóhoz.)
Elsőnél 1 év után mentem vissza, most picit több mint 1,5 lesz. De nem bánom. Többet ilyen nem lesz.
Amúgy alapvetően úgy gondolom, hogy úgyis úgy van mindig, ahogy lennie kell. Én a végén már kezdtem megszokni a 3-masban való életet, ugyanúgy teljesnek éreztem akkor mint most, hogy màr négyen vagyunk. Tehát ha úgy maradt volna se hiszem hogy nagyon sajnálkoztunk volna, mert az is teljes volt nekünk. De persze lehet hogy ezzel csak én vagyok így
Bárhogy is lesz veletek, sok sikert és örömet benne.
#1, hany evesen vallaltad az elsot, hogy a masodik eselytelen?
Nalunk ketto van, eredetileg harmat szerettunk volna, aztan ferjfmnek eleg lett, es igazabol en sem hiszem, hogy birnam, de ahogy megyunk ki az idobol, amit anno korhatarnak meghuztunk, gondolatban tologatom ki ezt a hatart…
#9! 42. Pontosabban a 42.szülinapomon fogant. Szóval már közelebb voltam a 43-hoz, mire megszületett. Most 6hetes😁
#1
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!