Milyen lehetett a régi korokban (1950-es évektől, kb. az 1990-es évek közepéig,) amikor elfogadott volt a gyerekbántalmazás?

Én 91-ben születtem. Kaptam párszor pofont, kisgyerekként a fenekemre, később arcra. Fogalmam sincs már miért (tehát semmit nem tanultam belőle, hisz akkor legalább arra emlékeznék miért kaptam). Ezek kisebb nyomot hagytak, a szóbeli köcsög megjegyzések beégtek nagyon. Apámmal majd tíz éve nem beszélek. Letiltottam mindenhol. Anyámmal tessék-lássék. Nem mondanám, hogy rossz a viszonyunk, de ez nagyban köszönhető annak, hogy ritkán találkozunk.

A tanáraim nem vertek, bár alázó dolgokat ők is mondtak, szinte mindenkinek, nem csak nekem. Nem tudom, hogy hatott rám mindez pontosan, de sok problémám van, és nehezen tolerálom az embereket.

Én a saját gyerekem miatt kezdtem ezzel foglalkozni. Sok dolgot kellett magamban gyógyítani, hogy neki ezt ne adjam tovább. Nagyon szeretem emiatt a pozitív fegyelmezést, nálunk nagyon bevált.