Miért van az hogy soha nem mehettem bulizni?

Nem igazán értek egyet ezzel a neveléssel, de sajnos vagy nem sajnos ez van.

Most 22 éves vagy, nem vagy idős, megtudod csinálni azt amit anno nem lehetett.

Kornél, te vagy az?

Mi mégis honnan tudjuk? Kérdezd meg anyádat meg apádat? Komolyan… mi értelme ennek a kérdésnek?!

Szerintem ha mehettèl volna bulizni akkor se biztos,hogy lányhoz közel kerültél volna.

Ha a lányoknak bejössz akkor tök mind1 jársz-e bulizni vagy sem.

A nőknek vagány stílus, kábító kommunikáció kell.

Én akkor is nehezen fogtam magamnak nőt amikor csóró voltam meg amikor már sok pénzem volt akkor is .

De mostmár mindegy is gyerekem van meg feleségem hál Istennek

Lehettél volna kreatívabb. Én is ilyen irányitásmániás, mindent IS tiltó közegben nőttem fel. Ha szabad akartam lenni, élvezni kicsit az életet a 4 falon kívül, nem volt más út , mint a hazugság. Suli utáni korrepetálás, a szalagavató előtti táncprobák is, jó alibi volt pl randizáshoz, vagy a pasimmal való találkozáshoz, amikor lett kapcsolatom. Egyszer a " barátnőmnél" aludtam, miközben 3 napot voltam az akkori páromnál szilveszterezni.

Mióta nem tudtak azzal zsarolni, hogy ők tartanak el, mert dolgozom már szimplán közöltem, hogy elmegyek, majd jövök.

Azóta már megházasodtam. A férjem az egyetlen pasi akiről tudnak, hogy összejöttem vele. A többinek mostanra már nincs is jelentősége. Csak addig kellett titkolóznom, amíg anyagilag nem lettem független.

Egyébként párt nem csak bulizgatással lehet találni. Én pl életemben nem voltam, nem is érdekelt soha. Mindig is neten ismerkedtem, onnan voltak kapcsolataim. A férjemet pl netes társkeresőn ismertem meg.

Én se jártam bulizni, meg öcsém se. Nem maradtunk le semmirõl. Egyetemen oda mész, ahova akarsz, a koliban helyben is voltak bulik. Ha annyira hiányzik, tudsz bulizni huszonévesen. Ha nem egyetemista vagy, hanem dolgozol, akkor meg pláne oda mész, ahova akarsz.

A párkapcsolathoz nem kell bulizni, nekem is, öcsémnek is lett családja bulik nélkül is.