Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Elmondanátok a családnak, ha...

Elmondanátok a családnak, ha beteg lenne a gyereketek?

Figyelt kérdés

Mindig kicsit fura volt, de mikor oviba került, kiütközött jobban.

Míg otthon beszélt állandóan, az óvodában egy szót sem. Ha beszéltek hozzá, úgy csinált, mint aki nem hallja. Az óvónők mondták, hogy olyan gyerek, akit ha reggel 8-kor leültetnének a kis székre, délután 4-ig ott ülne. Volt, hogy láttuk az ovis csoportjával, olyan volt, mintha nem is ő lett volna. Látszott rajta, hogy tiszta görcs, be van feszülve, mikor meglátott minket, akkor sem köszönt, ránk sem nézett, csak állt ott csendben. Az óvónők végül elküldték nevelési tanácsadóhoz is, hordták gyerekpszichológushoz, aztán azzal magyarázták, hogy azért lett ilyen bent, mert két kislány bántotta az elején…

Azóta eltelt majdnem 10 év, 13 éves most.

Közben ezt a némaságot úgy vetkőzte le, hogy otthon állandóan hisztizik, de nem úgy, mint egy sima gyerek, hanem a mai napig van, hogy elkezd sírni, majd a fejét verni az asztalba, falba (semmiségek miatt, pl. ha nem tudja visszamondani az angolból feladott szavak listáját, vagy régen ha én szebbet rajzoltam, mint ő). Mindenen azonnal kiborul, de sírásig.


Meg alapból olyan fura lány, kicsit ilyen gnómszerű, vagy hogy mondjam. Rövidek a lábai, de a törzse/dereka hosszú, kancsal, az egyik szemhéja állandóan ugrál, ha eszik vagy sokat beszél egyszerre. Néztünk a sulija oldalán képeket, és ott is olyan fura a többiekhez képest. Öltözködésben is, kicsit mintha sötétben öltözne fel minden reggel, meg képről is süt, hogy kényelmetlenül érzi magát.

Nem érzi, hogy hol van az elég, sokszor mintha provokálná a körülötte lévőket, érezhetően olyat csinál, mond, ami nem vicces, ő mégis harsányan nevet. Nem olyan, mint a kortársai, 8.-os lesz, de még most is mászik az ölünkbe, elkezdi nyalogatni az arcunkat és ha mondjuk, hogy ne, szálljon le rólunk, jobban csimpaszkodik.


Apukámnak volt egy elszólása legutóbb, hogy ennek a kislánynak biztos van valami baja… Kérdeztem, hogy tud-e valamit, mondta, hogy semmit, de elég megnézni. “Rendes” óvodába és iskolába jár, gimibe szeretne majd menni a felvételi után, de mondta anyukám, hogy már nem szokták azonnal speciális iskolákba tenni, aki beteg, hanem próbálják integrálni. Szerinte mikor ovis volt, valami kiderülhetett, de nem foglalkoznak vele, vagy nem akarják, hogy a család is tudja. De miért csinálna ilyet valaki?


jún. 30. 21:28
1 2 3
 11/27 A kérdező kommentje:
Ezen mi az anyám lenne kibeszélés? Azt sem tudjátok, kikről van szó, milyen gyerekről. Elég sok 13 éves van az országban.
jún. 30. 21:41
 12/27 anonim ***** válasza:
100%
Ilyen rokoni felállásban nem titkolóznék, de gondolom ez függ a rokoni kapcsolatok milyenségétől. Okoskodó rokonokat senki nem akar hallgatni. Tehát ha tudom, hogy támogató a tágabb család.
jún. 30. 22:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 anonim ***** válasza:
37%

Nekik is baj lehet hogy a gyerek ilyen. Valószínű azért nem terjesztik a család felé sem. Nem akarják hogy megtudják mások is hogy a gyerek esetleg autista vagy hasonló baja van.

Ez a viselkedés amit írtál normális 13 évesre nem jellemző, tehát érdemes lenne egy szakszolgálatot meglátogatni ahol normális diagnózist állítanak fel a gyerekről.

jún. 30. 23:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/27 anonim ***** válasza:
100%
Valószínűleg van diagnózis, csak nem kötik más orrára.
júl. 1. 00:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 anonim ***** válasza:
96%
Gondolom nem veled akarják megvitatni, mert te így elmondás alapján nem is vagy nagykorú, fogalmad sincs, mennyire nehéz egy egészséges ép gyerekkel is, de egy beteggel főleg, és az abszolút hozzá nem értő, fogalmatlan, rosszindulatú okoskodásod annyira hiányzik a szülőknek, mint egy foghúzás.
júl. 1. 07:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/27 anonim ***** válasza:
88%

Szoros a családi viszonyunk ilyen szinten, így én elmondanám. De ha nem lenne az, vagy tartanom kellene attól, hogy sérül a gyerekem kis biztonságos családi közege, akkor úgy gondolnám, hogy senkinek semmi köze hozzá és inkább megtartanám magamnak.

Egyébként a tünetek így valóban furák, de alapvetően utalhat másra is. Pl. nekem is voltak anno kitöréseim, ha nem ment a tanulás, mégis diplomáztam, mérnökként dolgozom. Sok-sok idő kellett (és két gyerek), hogy a maximalizmusomat le tudjak küzdeni. Utólag visszagondolva ezt gyerekként sikerült magamra szednem és ezért is borultam ki annyiszor.

Olyan osztálytársam pedig nekem is volt, de jobbat mondok, felnött fejjel kollégám is van, aki nem érzi a határokat és kényszeresen vihog olyanokon, ami másnak abszolút nem vicces. Fogalmam sincs, hogy van-e valamilyen betegsége, nem is az én dolgom. Ő ilyen, kész.

Szóval alapvetően bármi lehet, de gnómnak nevezni az unokatesódat, hát ne haragudj... inkább nem kommentálom.

júl. 1. 08:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/27 A kérdező kommentje:
Dehát tényleg nagyon furcsa, kinézetre is, nem csak viselkedésre.
júl. 1. 08:40
 18/27 anonim ***** válasza:
100%

17, és akkor ha furcsa akkor mi van?

Örülj, hogy te normális vagy.

júl. 1. 11:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/27 anonim ***** válasza:
91%
És? Te is furcsa vagy így első benyomásra...
júl. 1. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/27 anonim ***** válasza:

Nem értem miért kéne mindenkinek "dicsekedni" azzal ha valakinek valamilyen betegsége van.

Az unokatestvéreim nekem sem tudnak pl a pajzsmirigy alulműködésemről, vagy a petefészek ciszta műtétemről. Nem tartozik rájuk.

júl. 1. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!