Tengerpart 2 és 1 évessel?

"Mi vettünk a parton egy kis lavorszerűséget, azt beleástuk a homokba a napozóágyak közé, teletöltöttük vízzel és amíg mi olvastunk, beszélgettünk, napoztunk, ő abban pancsolt."

Ja, oké, akinek ilyen gyereke van, az lehet, hogy élvezi. Végül is sógormőmék gyereke is ilyen volt minsig, őt leteszik, ott marad. Az enyémekkel ez elképelhetetlen, pont az ellenkezői, max. 3 percig maradnának pancsolni egy ilyen lavórban, utánuk egész nap menni kell, itthon nem tudok egy könyvet elolvasni, nemhogy máshol.

Szóval ez nem ilyen egyértelmű dolog, milyen gyerekkel egy nyaralás. A kérdező tudja, milyenek az ő gyerekei.

Nekem csak egy gyerkőcöm van, mi is voltunk vele tavaly szeptemberben Cipruson, igaz, csak pár napot, de szuper volt 😀

Egy éves volt szinte napra pontosan, a nyarat addigra végigstrandoltuk, így tudtam, hogy imád pancsolni, így ettől nem kellett tartani, szerencsére a repülést is jól viselte, végig mosolygott mindenkire, egy mukkja nem volt.

Idén már kicsit tartok tőle, hogy milyen lenne így, hogy már jön-megy, de ha csak rajtam múlik, akkor simán elrepülünk valahová egy pár napra megint. Egy hetet amúgy én már soknak éreznék így egyelőre (kocsival más, könnyebb hamarabb hazajutni, ha mégsem jön be), de pár nap kiruccanás is teljesen fel tudott tölteni mindig is.

1 és 2 évessel ugyan nem voltunk, csak: 1 évessel, 2 évessel; majd 1,5 évessel és 5 évessel, majd 2,5 + 6 évessel; 3,5 és 7 évessel; 4,5 és 8 évessel... Idén meg már 5,5 és 9 évesek lesznek, de IMÁDUNK velük a tengerpartra járni. Görög szigetek, Ciprus... Olaszország még nem volt, de majd egyszer az is meg lesz.

Menjetek! Kihagyhatatlan élmény, nem bántuk meg egyik utunkat se. Mindegyikről ezernyi élménnyel feltöltve jöttünk haza. És ugyan a 3 éves koruk előtti utakra valóban nem emlékeznek, de 1, mi igen, 2, a fejlődésükhöz így is hozzájárult (nagyobb gyerekünk autista, később lett ugyan diagnosztizálva, de a rugalmasságán, az alkalmazkodóképességén sokat dobott már kiskorában is egy-egy komfortzónán kívüli kirándulás); 3, ha nem mentünk volna amíg kicsik, később sokkal nehezebben indultunk volna el.

Mi tavaly is voltunk az akkor 4 hónapos kisfúnkkal és idén is megyünk, mert mi vágyunk a tengerhez. Régebben is jártunk, másabb mint kettesben de attól még jó és ki nem hagynám.

Két gyerekkel nincs tapasztalatom, de én bevállalnám a helyetekbe.

Mi arra szoktunk figyelni hogy közvetlen tengerparton legyen a szállás, ha bármi van visszatudunk menni.

Ugyanazt csináljátok majd, mint otthon, mert a gyereket nem lehet kiszakítani a rutinból, de idegen helyen fixen sokkal szarabb lesz.

Ennyi a helyzet. Nem pihenés lesz, hanem a napi dolgok a tengerparton és extra hiszti, persze.

Itthon se tengerben fürödni nem szoktam, az ételt se teszik elém ötször, nem takarító takarít rám.... Tényleg ugyanolyan. 🤣

Attól hogy nyaralás alatt ugyanúgy el kell látnom a gyerekeimet, még nyaralás a javából.

Bírom azt, amikor a tapasztalatot lepontozza a feltételezés és a rosszindulat.

Szerintem nyugodtan elmehetsz, mert ha a férjeddel felválltva figyeltek a gyerekekre a parton az úgy tök oké (szerintem), mindenféle gyógyszerrel készüljetek (nyilván olyanról beszélek ami kisgyermeknek van kitalálva), mert nálunk mindig ilyenkor szoktak jönni a hányós vírusok stb...

Amíg délután alszanak a gyerekek, addig a pároddal is ki tudsz kapcsolódni, szóval én beválalnám.

Jó pihenés!:)