A VÁROSI gyerekek és a kiskamaszok mivel töltötték a szabadidejüket azokban az időkben, amikor még nem volt se könyv és se számítógép, se telefon, se semmi ilyesmi?

Könyv és televízió már jó régóta létezik, már az ötvenes években sok háztartásban megtalálható volt. A városi gyerekek is kb. ugyanúgy játszottak mint a falusiak fociztak, kerékpároztak, bujócskáztak satöbbi.

Ha meg az ennél régebbi korokra vagy kíváncsi akkor minden rétegnek, kornak és korosztálynak megvolt a maga játéka, a métát és az einstandot ugye ismerjük A Pál utcai fiúkból. Nem volt ez máshogy a középkorban és az ókorban sem, a bábuktól a labdajátékokon keresztül a fa fegyverekig.

Ajánlott irodalom, film formában is elérhetőek:

Molnár Ferenc - A Pál utcai fiúk (1907)

Nagy Katalin - A világ legrosszabb gyereke (1973)

Berkes Péter - Utánam srácok (1975)

Csukás István - Vakáció a halott utcában (1976)

Csukás István - Keménykalap és krumpliorr (1976)

Nógrádi Gábor - Gyerekrablás a Palánk utcában (1983)

Könyvek elég régóta vannak, ahogy előttem is írták.

Én a nyolcvanas években voltam gyerek Pest belvárosában. Egyrészt mi is játszottunk a ház udvarán vagy épp valamelyikünk lakásán, másrészt közel volt egy nagy játszótér, ott is voltunk sokat. Nyári szünetben meg gyakran voltunk táborban, akár napközis táborokban is.