Miért meglepő, ha én hamar szeretnék kisbabát, rendes családot?

22 éves vagyok, februárban kérte meg a kezem a párom. Eredeti tervünk szerint jövő nyáron lesz/lett volna az esküvőnk, de annyira távolinak tűnt, mi meg türelmetlenek voltunk, hogy most áprilisban megtartottuk a polgári szertartást, a szűk családdal és barátokkal (50-en voltunk). Utána volt tartva egy vacsora/kisebb buli.

Szeretnénk majd egy nagyobb esküvőt, de így hirtelenjében nem tudtuk volna megszervezni. De lesz, ugyanúgy jövő nyáron, ahogy az eredeti tervben is szerepelt. Viszont mióta feleség vagyok, állandóan téma, hogy miért, hiszen még fiatal vagyok... Ha mondom, hogy azért, mert szeretjük egymást a férjemmel, együtt tervezzük a jövőnket és 2-3 éven belül szeretnénk kisbabát is, akkor úgy meglepődnek, mintha azt mondanám, hogy második fejet készülök növeszteni a nyakamra. Ilyenkor újra jön a "Demiért?". Olyan is volt, akivel évek óta nem beszéltem már, de írt, azzal, hogy látta a képeket és sok boldogságot kíván. Jöttek a kötelező kivel mi van körök, majd csak megkérdezte, hogy babát várok-e, azért kellett a hirtelen esküvő?

Több barátnőm van 20-25 körül, van, aki menyasszony, más az esküvőre készül, valaki meg már két gyerekes anyuka... Szóval én ezt nem érzem korainak, mindig fiatal anyuka akartam lenni. Anyukám 22 évesen szült engem, a mai napig nagyon jó és közeli a kapcsolatunk, olyan nekem, mint egy idősebb barátnő. Sokat programozunk, utazunk kettesben, hívhatom bármivel, sosem volt előtte olyan téma, amit cikinek éreztem volna. Én is hasonló kapcsolatot szeretnék majd a gyerekemmel.