Hogyan értessem meg velük, hogy a gyereknek nincs szüksége ennyi édességre?

Én nekem is hasonló a problémám, bár gyerekem nincs. De az egészséges életmód keretében teljesen elhagytam az édességet. Ezt szépen elmagyaráztam mindenkinek, hogy tudom, hogy tök finom a süti meg a bonbon, de én nem kérek. Ennek ellenére tukmálják és erőszakosan csomagolják, hogy "majd otthon megeszem".

Mivel látom,hogy a falnak beszélek, szépen megköszönök és elfogadok mindent, hazafelé menet/miután hazamentek pedig mindet kidobom a kukába. Ha ők nem sajnálják itt hagyni mikor mondtam, hogy nem eszek édességet, akkor engem sem érdekel, simán kidobom.

Ha ennyire zavar, miért nem vagy drasztikusabb?

Pakoljanak, ne vidd el.

Hoznak? Ne fogadd el, nyomd vissza a kezükbe.

Elhozzátok, délután meg kiírod ,hogy xy adag ingyen elvihető,ide meg ide kell jönni érte.Pont.Mivel már mindent megpróbáltál, és semmi sem jött be,mást nem tudsz tenni.

Most képzeld azt el, hogy a gyerekem diabéteszes(minimum2x kap inzulint egy nap),és gluténérzékeny, és kapott a két mamától 10 kindertojást,ismeretlen gyártójú apró csokitojást vagy 20at(ezekkel az a baj, hogy még utána sem tudok nézni ,hogy van e benne glutén),és 3 csokinyulat, ami gluténos.

És mikor mondtam, hogy ezt tuti nem eheti a gyerek,mert gluténos,az volt a válasz,hogy "hát húsvét van,miért ne ehetne legalább ilyenkor,meg hát már megvette".Szerinted milyen arcom volt?Meg amikor 12-es a gyerek cukra és mondja a gyereknek,hogy" jaj, mindjárt ad mama neked egy kis kindertojást"

Szóval ne bosszantsd magad, merítkezz bele az adakozás jó érzésébe, és add oda rászorulóknak.

Ott valami baj van, ha egy négy éves gyerek addig eszik, amíg van valami a tányérjánm valamikor kinekveted belöle a természeretes szabályzást, egy (lelkileg is) egészséges gyerek csak annyit eszik, ameddig éhes.

Másrészt nem kötelezö elvinni az édességeket haza, egyszerüen ott hagyod, vagy ha erre nem vagy képes, akár a kukába is teheted.

Nem egy ekkora gyereknek kell dönteni, mennyi édességet eszik, erre van (pontosabban lennél) a szülö.

Amikor mi voltunk ugyanebben a szituban, nej mondtam a családnak, hogy ennyit nem bírunk megenni, be fogom vinni a munkahelyre a kollegaknak, hogy ne menjen tönkre a kaja.

Egy darabig így is volt. Mindig mondtam, mennyire ízlett a munkatarsaknak ez meg az.. Egy kis idő eltelt mire észbekaptak... Azóta maximum egy fogyasztásnyira valót kapunk, vagy annyit se.

Ajánlom ezt a módszert neked is.

Ne is mond, ide hozták egy csomó édességet a rokonok, persze egyenesen a fiam kezébe nyomták. O még perszehogy mindbe beleharapott, evett mindenből.

Az a vége, hogy ma még rendes ételt nem is volt hajlandó enni

Biztos, hogy az összeset kivágom a kukába ha nem fogja látni, mert ez nem normális.

Nem vagyok az édesség ellen, napi egy akármi kis csokit megeszik, de az a mennyiség amit ma evett brutális.

Hiába akartam elvenni tőle ordított mint akit nyuznak.

És hiába mondtam, hogy ne adják a kezébe, adják nekem, beosutom neki minden napra egy keveset.

Neeeeem, azért sem.