Egyedülálló anyukák, miért lettetek egyedülállóak?

A volt férjem szép lassan alkoholista lett, ebből fakadóan később agresszív is, úgyhogy még az első pofon elcsattanása előtt fogtam a gyereket és leléptünk.

A drága apuka jó dolgában nem akart dolgozni és inni kezdett és félre is ment, szóval így több okkal mondtam neki, hogy pá. Ezek külön külön is gázak, nem egyben...

Nem lettem, már úgy kezdtem. Bizonyos kor fölött már arról dönthettem, hogy lesz gyerekem, vagy nem. Arról nem, hogy lesz-e apja, vagy nem. Sose mondtam volna le a gyerekről. De sajnos, még nem vagyok egyedülálló anyuka, csak babát váró. Remélem, nyáron már az leszek.

3 éve voltunk együtt. Nagyon szeretett volna gyereket, össze is jött. Valahogy addig nem ismertem igazán, mikor azt hitte ezzel magához kötött akkor mutatta ki a foga fehérjét. Addig a tenyerén hordozott. Ház felújításban voltunk, akkor voltam 11 hetes terhes, és megkért olyan dologra ami szerintem nem egy kis mama dolga, hogy segítsek a téglákat pakolni, és amikor nemet mondtam hozzám vágta hogy akkor nyomkodd a telefonod bazdmeg, és olyan erővel meglökött, hogy hanyatt estem, majd anélkül hogy megkérdezte volna jól vagyok e, kirugta az ajtót, beült a kocsiba és elhajtott. Kb fél órát volt távol, majd jött hogy neharagudjak sajnálja, de addigra már hívtam a testvérem, és pakoltam a cuccaim. Azóta a kívánt gyermekét nem látta. Küldtem neki fotót, de még csam nem is reagált. :) így jobb nekünk egyedül. Én ezt mégegyszer mem akarom átélni!!! Inkább egyedül öregszem meg. Pedig még csak 28 éves vagyok...

5. hozzászóló, hasonló a szomszéd lány sztorija, bár ott besikerült babáról van szó. Kb félidőig örült apuka, akkor volt valami, amit a lány nem akart megcsinálni, erre a fickó kigáncsolta, széthasadt a feje bőre az asztal sarkán. Feljelentés is volt, de utána már nem akart a lánytól semmit, a gyereket se. Azóta se látta, pedig nagy már, 9 éves.

Az enyém még csak másfél éves, de már nem is szeretném hogy lássa. Nincs szüksége egy ilyen apára, hálás vagyok hogy "időben" vége lett..

Azért, mert már nem volt jó mellette semmi. Idegesítő volt ahogy beszélt, amit, ahogyan csinált, vagy nem csinált, ellustult mindenben, elhanyagolta magát, ritkán fürdött, ritkán mosott fogat, nonstop a telefont nyomta. Nem érdekelte semmi és senki, elvolt a saját világában. Nem mentünk sehová, ha igen , úgy viselkedett meg nézett ki, mint egy hajléktalan. Elkezdett a gyerekekre rákiabálni, akkor lett vége. Volt nagy sírás, ígérgetés, fenyegetés is, de elég volt.

Becsúszott a baba, ő nem akarta, én igen, így különváltak útjaink.