Szülők! Milyen, ha nincs időtök én időre, hogy nem omlotok össze?

Nekem az az énidő, hogy főzök/mosok/takarítok, közben a férjem van a babával (10 hónapos). De ilyenkor általában podcastet hallgatok, ez a kikapcsolódásom.

Meg a napi 1-2 séta. Ha a kisfiam parner, akár 1.5 óra alkalmanként (őt tolom a babakocsiban).

Meg 2-3 havonta eljutok fodrászhoz.

22, hát én becsavarodtam úgy is, hogy a férjem nem díszf.... Sőt, ő is becsavarodott, de rendesen.

Mondjuk nekünk kijutott a jóból, egyik gyerekünk autista.

De ezt előre nem tudhatod.

"Igazából itt az a baj, hogy a köztudatban csak a mézes mâzos sz.rságokat írják le, a valós dolgokat nem. Pedig ha beszélnének róla, sokan nem vállalnának gyereket."

Akkor nem tudom, hogy te merre nézelődsz, mert én meg mindenhol a negatívat olvasom. :D

Nyugi kérdező, én is kétségbe vagyok esve, mert megmondom őszintén, hogy ezen az oldalon mostanában csak panaszkodó anyukákat látok, meg hogy elegük van ebből a rabszolgaságból, nemalvásból, akiknek a kisgyerekes időszak nehéz, azok ne várjanak felüdülésre mert a kamaszkor ezerszer durvább lesz, és még sorolhatnám.

Fura, hogy mindenki frusztrált, idegbeteg.

Na meg a másik, hogy olvastam egy kérdés alatt egy olyan választ, hogy egy anyuka azt írta, konkrétan az összes rokona, ismerőse mind azt mondogatták neki, mielőtt megszületett a gyereke, hogy élvezd ki az életed mert utána nem fogsz tudni élni, megszűnsz létezni, agyadra fog menni az anyaság.

Miért kell mindig rémisztgetni az embereket? Miért?? :/

29-hát mert ha nekik szar elvárt, hogy másnak is az legyen.

Anyám pl szülés után mondta, hogy ő aztán nem segít, magamnak szültem, szenvedjek kicsit, mert szerinte túlságosan elkényeztettek (férjem is)... nem igazán értem mire gondolt, szerintem csak savanyú neki a szőlő, hogy az ő terhessége stb nem ilyen volt-na mi bébiszittert

hivtunk, mert attól, hogy van egy gyerekünk még nem szűntünk meg létezni házaspárként. Anyám meg ki volt borulva, hogy már pedig "szenvedni" kell, évekig el se menjek sehova. Közöltem vele, hogy ma már ez nem így megy és hogy állítson magán, mert a csöpögő rosszindulatától már a falra mászok-de hogy ő nem rosszindulatú csak meg akart leckéztetni, milyen az igazi anyaság. Hát nem jött össze neki. Mind a két gyerekem jó alvó, jó evő baba kora óta szerencsére, tényleg mázli, de nem volt velük szenvedős a csecsemőkor. Az énidőt pedig egy kedves bébiszitter hölggyel megoldottuk, nagyon megkedvelték őt a gyerekeink. Anyukám ezzel csak azt érte el, hogy a gyerekeim nem is tudnak elleni vele, mert alig ismerik, most amiatt van kiakadva, hogy a kicsi sirvafkadt, mikor elvitték kirándulni, hogy haza akar menni anyához. Mondtam neki, hogy magára vessen, mert szinte idegen a gyereknek. Ezt jól elcseszte csak, hogy szenvedjek kicsit...