Láttátok az anya ölelj magadhoz, nem leszek mindig pici típusú posztokat? Heti egyszer szembejön velem facebookon. Ti mit éreztek, amikor olvassátok? Miért posztolják, akik posztolják?
Nem gondolnak bele, hogy másnak fájhat vagy direkt azért, hogy bűntudatot keltsenek?
Nekem bűntudatom van, mert mi első napokban félreértettük a baba jelzéseit és nagyon sokat sírt, mert éhes volt (de közben sok levegőt is nyelt és nem tudott szopizni). Ettől a poszttól meg mindig bűntudat fog el, pedig tudom, hogy nem akartam rosszat és azt hittem jót teszek, mikor büfiztetem meg puklitornáztatom és nem etetem többször (ilyen 6 órákat evett, ha nem számolom, amit aludt cicin még kb. 4-5 órát, ez egy logikus gondolat volt). Most 5 hónapos a baba és még mindig ki vagyok, ha meglátom ezt vagy a “nem lesz nagyobb a tüdőm, attól, hogy sírok” posztot.
#10 Én járok szakemberhez, köszi!
De ettől függetlenül érdekelne, hogy mi játszódik le valakiben, aki ilyeneket posztol. Mit gondol, mit ér el vele?
"ki ezzel nem ért egyet, az úgysem változtat emiatt"
Nem, ez olyan, mint a reklám, és az is működik, bármilyen bugyuta. Van, aki amúgy nem nézne utána, de látja ezeket a posztokat és rákeres. Van, akinek az anyja meg az anyósa nyomja, hogy x óránként y percet szoptasson, meg ne vegye föl mert elkapatja. Ha közben jön szembe az is, hogy nem ettől erősödik a tüdeje, szerintem segít. De olyan is lehet, aki saját magát erősíti úgy, hogy ilyeneket posztol.
Sajnálom, ha olyasmin mentél keresztül, ami miatt ez benned ez bűntudatot kelt. Pedig az írásodból látszik, milyen fontos neked a babád (és szuper, hogy eljutottál szakemberhez). Jó anya vagy, és senki sem tökéletes.
Ezzel neked van teendőd, mert belőled vált ki egy reakciót: bűntudatot.
Magadban kell helyre tenned, hogy mit miért csináltál, és hogy ezért kell-e bűntudatodnak lenni.
A posztoló megint mástól motiválva posztolhatta. Tudod, ez olyan, hogy valaki meddőként meg azt nehezményezheti, más miért posztol UH képet vagy a gyerekéről képet, ha neki ennek látványa fájdalmat okoz.
#17 Nem nézegetem továbbgörgetek, egyszer megnéztem még az elején mindkettőt, anélkül is fel tudom idézni.
#16 Nem anyum az oka, majdnem meghaltam a magánkórházban, egy problémamentes terhesség és egy problémamentes könnyű szülés után. Szerencsére nem lett semmi baj, de kilenc hétig rettegtem, hogy minden rendbe jön-e. (ha nincs rokonom, akinek ugyanezek a tünetei voltak és tudta, hogy ez nem normális, akkor nem vették volna észre, így is az utolsó pillanatban mondtam, hogy akkor xy beavatkozást szeretnék kérni, és még azzal “fenyegettek”, hogy érzéstelenítés nélkül tudják csak megcsinálni, amikor mondtam, hogy akkor csinálják úgy, akkor kapcsoltak, hogy tényleg komolyan gondolom).
Annyira ki voltam borulva utána a kórházban, hogy csak elláttam a gyereket minimálisan. Itthon sem én fogtam leggyakrabban, mert én napokig ki sem keltem az ágyból csak pisilni (3 nap után kiengedtek, gondolom nem akarták felszámoltatni velem a plusz napokat napi 80.000-ért ők meg nem akarták benyelni).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!